Ahhoz, hogy tisztában legyünk, mibe is vágjuk a fejszénket, fontos megérteni, hogy pontosan milyen lépésekből áll a teljes procedúra, mit is jelentenek az egyes fázisok, hogyan gyorsíthatók fel. És nem utolsó sorban hol vannak azok a szűk keresztmetszetek, amelyekre ha nem figyelünk, az építkezés megcsúszhat, a költségek pedig elszállhatnak. Íme minden, amit az építkezés fázisairól tudni érdemes!

Az alapozás, az építkezés alfája

A folyamat első, kezdeti lépése még nem az építési területen, hanem a munkaasztal felett zajlik. A tervezési szakaszt sokan nem veszik elég komolyan, és nem értik, hogy miért ilyen drága, illetve lassú a folyamat — pedig ezen múlik szinte minden. A kivitelezés mindig a tervek alapján történik! 
Éppen ezért csak a terv elkészülte és elfogadása után kezdődhet meg a tényleges munka első fázisa, az alapozás.

Sokan a tényleges betonozást értik alapozás alatt, ami szó szerinti értelemben igaz is, de ha tágabb értelemben vesszük, akkor az alapozás mindent magában foglal, ami a stabil alap kiépítéséhez szükségeltetik. Ilyen például a betonozást megelőző gépi földmunka, amelynek segítségével a föld szépen kiegyenlíthető, a felesleg eltávolítható, a mélyedések pedig betömhetőek.

Magát a területet először gondosan meg kell tisztítani, mielőtt belekezdünk az alapozásba, hiszen a betonozás már feltételezi, hogy az építőanyagok — például a sóder, cement, stb. — már a helyszínen legyenek. Az építési területre azonban csak abban az esetben szabad építőanyagot vinni, ha már minden felesleg elkerült onnan.
Nem is gondolnánk, hogy mennyi munkával és mekkora költségekkel jár már ez a korai szakasz is. Gondoljunk csak például arra, hogy milyen veszélyes és nagy szakértelmet igénylő folyamat a pincetömb kiemelés vagy a már nem használt épületek elbontása. Csak és kizárólag ezek után kezdhető el a tényleges alapozás!

Ekkor a szépen kiegyenlített földet fel kell ásni, méghozzá olyan mélyen, ahogy a statikai tervezés során megállapították a szakemberek. Mindezek alapján két kategóriára bonthatjuk a folyamatot: sík- vagy mélyalapozásra.

A falak és a tető felhúzása: a látványos fázis

Az alapásás és a stabil betonréteg kiépítése után következik a tartószerkezet kialakítása, tehát a falak, illetve a tető megépítése. Itt rendkívül nagy szerepe van az építőanyagok minőségének, megbízhatóságának és egyéb tulajdonságainak, például hőszigetelő képességeinek.
A hagyományos tégla például egy viszonylag régi, és sok esetben elavult, de mégis bizonyítottan működő építőanyag, ám a vele történő építkezés sajnos lassú.

A szendvicspanelek ezzel szemben viszonylag új, korszerű megoldásnak számítanak, a velük történő építés pedig rendkívül gyorsan zajlik, ugyanis előre legyártják — a helyszínen már csak össze kell őket szerelni. Tartóssága azonban alulmarad a téglához képest. A tető esetében is rengeteg modern megoldás található már meg a piacon, gondoljunk csak például a cserepeslemezekre, amelyek a cserepek esztétikus kinézetét és tradicionális hangulatát adják át úgy, hogy közben tízszer könnyebbek (egy négyzetméterre vetítve), mint a valódi cserepek, ezáltal jóval kisebb terhet hordanak a tetőszerkezetre.

Szerkezetkész állapot után jöhetnek a belső munkálatok

Amikor a falak és a tető elkészül, akkor beszélhetünk szerkezetkész állapotról. Csak és kizárólag ez után kezdődhetnek el a belső munkálatok, aminek legelső fázisát a válaszfalak megépítése jelenti. Ezek teherhordó szerepe kevésbé lényeges, de hangszigetelésük vagy esztétikai jellemzőik annál inkább! A porotherm 10 N+F,  például jellemzően válaszfalak felhúzásához használt építőanyag.
A belső falak elkészültével a következő fázisba érkezünk — a külső munkálatok beltéri folytatásához. Ide tartozik például a belső hőszigetelés, aminek egyik legfontosabb részét a nyílászárók beépítése jelenti.
Ne tévesszen meg bennünket a szerkezetkész állapot — ez a belső folyamat ugyanolyan fontos, mint a ház külső szigetelése, hiszen hiába van kívülről leszigetelve egy lakóépület, ha belül hanyagul lett kivitelezve.

Az egyik utolsó lépésben a gépesítés, illetve az ehhez tartozó villanyszerelés fog megtörténni. A tendenciák azt mutatják, hogy ebben a fázisban szokott a legnagyobb eltérés mutatkozni a tervek és a tényleges megvalósítás között, ezért mindig, minden esetben kérjük el a pontos gépesítési terveket, ellenkező esetben ugyanis rengeteget bukhatunk. A gépesítés kialakítása után jöhetnek az utolsó simítások — a szaniterek, radiátorok beépítése. Amikor ez is megtörténik, akkor a lakberendezési tárgyak is a helyükre kerülnek, az épület pedig végre lakhatóvá válik!