Lakberinfo.hu: - Hogy lettél lakberendező, mi indított a pálya felé?
Lókai Teréz: - Egy véletlennek köszönhetem. Solymáron akartam lakni, ott találtam nagyon magasan, a hegy oldalában egy panorámás, vadregényes telket. Oda álmodtam meg a házamat amiben szeretnék lakni. Elkezdtem tervezgetni, hogy milyen legyen, rajzokat, vázlatokat készítettem. Végzettségem szerint programozó informatikus voltam, de mindig is a művészetek vonzottak, festegettem, szobrászkodtam, divattervezéssel is foglalkoztam, azonban az akkori megélhetést a számítógép programozás biztosította. Tehát folyt a solymári ház tervezgetése, és mivel a férjemnek kivitelező cége van, a terveim alapján kezdte el a ház átépítését. Ekkor elértünk egy olyan építési szakaszhoz, mikor is a tervek beadásához építészt hívtunk, hogy vele egyeztessünk néhány dolgot. Az építésznőnek annyira tetszett a ház homlokzati terve, illetve annak belső tereinek rendezése, - szinteltolások, egymásba nyíló terek, télikert, a különböző ötletek, - hogy megkérdezte miért nem ezt a pályát választottam, vagy legalább most miért nem ezzel foglalkozom? Akkoriban, körülbelül 20 évvel ezelőtt nem volt egyértelmű, hogy valaki a többéves informatikusi foglalkozását otthagyva egy teljesen más szakmát kezdjen tanulni.
Az építésznő viszont váltig győzködött, akkor kell elkezdeni egy új pályát, ha kiderül, hogy az ember abban tehetséges és még örömét is leli benne. Habár nem foglalkoztam a pályamódosítás ötletével, de miután az építkezés során többször hallottam ezt a kérdést, így lassan, a szakemberek biztatására egyre többet gondoltam rá, hogy kipróbálom magam ebben az izgalmas szakmában. Mivel az építésznő, kitartóan terelt a pálya felé, ajánlva a Junior Art Center Iskolát, felvételiztem, felvettek. Azóta is köszönöm Takács Etelka építésznőnek, hogy három év tanulás és végül a diploma megszerzése után a foglalkozásom egyben a hobbim is, hogy maximális örömöt okoz minden perce a munkámnak és hogy a feladatok, megbízások, projektek soha nem fárasztanak, mindig kellemes izgalmat és az alkotás örömét adják.
Az iskola erős volt, kiváló tanárokkal, építészekkel, belsőépítészekkel. Szalai András építész, művészettörténész, Ebedli Gyula belsőépítész, Fónagy Dóra építész, belsőépítész és még sorolhatnám a kiváló tanárainkat. Bánáti János belsőépítész fogta össze a csoportot, azt a körülbelül 20 embert, akik között sok tehetséges ember volt és akik különböző szakmákból szerettek volna váltani. Volt közöttünk orvos, építész, tanár, repülőgép pilóta is. Pár év múlva a csoportból kevesen maradtak ezen a pályán, aminek különböző okai lehetnek. Sajnos ebben a szakmában nem elég az, ha valaki jó tervező, jó ötletekkel, ízléssel, azonban a munka, a projekt gyakorlati részét már nem, vagy csak kevésbé képes, illetve nem szereti irányítani, végig követni. Ha ezek a fent felsoroltak a tervezőben együtt nincsenek meg, akkor nincs elkészült minőségi projekt.
Lókai Teréz lakberendező
- Szerinted milyen a jó lakberendező?
- Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést igazán nem nekem, hanem a megrendelőnek kellene feltenni. De ha mégis nekem kellene válaszolnom,…hát inkább mondok egy példát. Ha az ölembe hullana egy lottó ötös találat és valamiért nem én akarnám megtervezni a házamat, - ami kizárt! - mindenképpen olyan tervezőt keresnék, aki komplexen átlátja a feladatot, aki eleget beszélget a megrendelővel, hogy megismerje annak életritmusát, milyen stílushoz vonzódik, milyen közegben érzi jól magát, és még sok más fontos dolgot, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy személyre szabott, nemcsak jó, de nagyszabású tervet készítsen.
A jó tervező kiválasztásában még nagyon fontosnak tartom, hogy a tervező milyen környezetben él, hiszen például, ha egy minimál lakást, vagy házat szeretnék terveztetni magamnak, de a tervező irodája, vagy lakása inkább hasonlít egy mediterrán házbelsőre, a kovácsoltvas asztallal, nap sárga fallal és a polcokra rakott csecsebecsékkel, nehezen hinném el neki, hogy valóban át tudja érezni az én általam preferált stílust. De tovább mennék, még azt is fontosnak tartom, hogy a tervező mennyire ápolt, illetve figyel a saját öltözködésére. Az általa viselt ruhák, kiegészítők mennyire harmonikusak egymással, valamint a viselőjével? Lehet, hogy ez apróságnak, vagy éppenséggel túl faksznisnak tűnik, de szerintem az nagyon sokat elmond egy emberről, hogy mennyire ad a megjelenésére, illetve, amit visel az valóban illik e a személyiségéhez. Mert ha nem, akkor nem tudnék igazán bízni abban, hogy a feladat elvégzéséhez is jó ízléssel közelit! Meggyőződésem, hogy az nem elsősorban pénz kérdése, hogy amit viselünk harmonikus és jó stílusú legyen. Mindezek a dolgok szerintem nem tanulhatók, belülről jönnek.
Amennyiben megtalálnám a fenti szempontok szerinti tervezőt, az sem mellékes, mennyire tudja felém kommunikálni a saját elképzelését és stílusát. Mennyire képes finoman terelgetni a sok stílusbenyomástól elszédült leendő megbízóját egy általa képviselt jó irányba. És csak ezek után nézném meg a referencia munkáit!
Ja, igen, tényleg! A kérdés az volt, hogy milyen is a jó lakberendező szerintem? Miután az előzőek alapján kiválasztottam az esélyeseket, ehhez „ már csak pár dologra” van szükség. Úgy gondolom, a jó lakberendező, belsőtér- tervező, designer vagy nevezzük bárhogy, az aki a saját stílusát finoman követve figyelembe veszi a körülötte lévő élet változásait. Elengedhetetlen, hogy jó ízlése legyen! Figyelje az új trendeket, amit nem feltétlenül kell követnie szigorúan, de ha fogékony és rugalmas, jó ízléssel, az majd magától beépül a saját stílusába. Ha ehhez még bátor is és meri azonnal használni az új behatásokat, akkor minden munkája friss és izgalmas lesz.
A jó tervező mindig érzékeny az újdonságokra, folyamatosan tanul a szakmájához, ami nem okozhat problémát, hiszen jó esetben ez a hobbija is! Állandóan és folyamatosan kíváncsi mindenre, ami szép, izgalmas, ízléses. Sosem másolja magát, az előző munkáit! Sosem dolgozik rutinból, de minden új munkájában még magasabbra teszi a lécet saját magának!
- Kik inspiráltak és inspirálnak a munkád során legyen szó hazai és külföldi nevekről?
- Hazai tervezők közül egyet sem neveznék meg, bár többen is vannak, akik nagyszerű dolgokat hoznak létre, de félnék, hogy kifelejtenék valakit a felsorolásból. Ezért inkább a külföldi tervezők közül említenék pár nevet.
Például az első számú nagy kedvencem Paola Navone, aki állandóan és folyamatosan megújul, minden amit tervez, bármi, amihez nyúl, akár bútorokról, belső terekről, tárgyakról legyen szó mindig izgalmas, friss, változatos és tudnám még sorolni hosszan a pozitív jelzőket milyen nagyszerű tervező, designer! Elég gyakran előfordul, hogy jó terezők időszakokra picit kifáradnak, elcsendesülnek, vagy éppenséggel nem hozzák a tőlük „elvártakat” , nem úgy Paola Navone, aki soha nem tudja elrontani!
Paola Navone
Paola Navone - Budapest kanapé
Paola Navone bútorai
De persze sok kedvenc tervezőm van még, felsorolásukhoz kevés az interjú ideje hál’ Istennek van miből válogatni! Tom Dixon, Konstantin Grcic, Hans Wegner, Charles és Ray Eames, Ronan és Erwan Bouroullec, Jean Prouve, Achille Castiglioni, Jasper Morrison, Marsel Wanders, Noguchi.
Tom Dixon ( felül ), Charles és Ray Eames ( balra ), Ronan és Erwan Bouroullec
Konstantin Grcic (balra), Achille Castiglioni, (jobbra) és Marsel Wanders
Tom Dixon lámpák (feketék), Achille Castiglioni Taccia lámpa (fehér), Jasper Morrison parafa széke (piros kerettel) Eames székek, és bal oldalon alul az egyik kedvenc a Flag Halyard Chair.
- Melyik a Te stílusod és miben tudod a legjobban kiélni magad?
- Az ember állandóan változik jó esetben és jó értelemben. Mostanában a teljesen letisztult minimalizmus helyett szeretem feloldani a minimál kimért tisztaságát egy-egy „könnyű, játékos” bútorral, kiegészítővel. Pont ezért kezdtünk el bútortervezéssel foglalkozni, mert kevés hazai tervező gondolkozik olyan bútorokban, amik a már említett minimál stílust teszik játékosan élhetővé!. Mondok egy példát arra, hogy gondolok egy általam kedvelt belső térre. Egy fehér falakkal körülvett nagy térben, egy Castiglioni „Toio” piros állólámpája mellé lerakok egy fekete „Irony” vasasztalt, amit „véletlenül” Paola Navone tervezett, mellé egy széket fémből ami egész „véletlenül” a Paola Navona széke, de egy zöld színű bőr Baxter kanapét is ideteszek, ami Budapest névre hallgat és egész véletlenül ezt is Navone tervezte. Én ebbe a nappaliba még kerti bútorokat is választanék , amik mily meglepő módon Navone kerti székei és asztala lennének. Mindez egy zongorával és egy falnak támasztott biciklivel kiegészítve. Ez ez én stílusom. Azt sem bánom, ha sok buja növény is van a térben. De még mindig csak egy darab extra design műanyag bútort tudok elképzelni a lakásban, de azt feltétlenül, csak hogy megbolondítsa és picit összezavarja az embert, mint egy pohár jó bor. Mert ha már több van belőle, akkor az olyan, úgy gondolom, mintha betörtem volna egy háztartási boltba.
- Hogyan követed a folyton változó trendeket, honnan tájékozódsz, illetve mennyire befolyásolják ezek az új irányzatok a tervezői munkádat?
- A munkám a hobbim, és éjjel-nappal ezzel foglalkoznék, ha lehetne. Amikor például egy divatlapot nézek és látok benne egy Lagerfeld, Gaultier, vagy Armani - és még sorolhatnám - tervezte ruhát, cipőt, táskát, órát, akkor az pont olyan inspiráló tud lenni egy lakásbelső megálmodásához, mint egy gyönyörű kávébarna lenvászon ágynemű. Szerintem ezektől a szépségektől könnyen vesz az ember nagyszerű ötleteket, ihletet, bátorságot, és már jönnek is az extra truvájok! De persze mondhattam volna példaként az ihletgyűjtésre egy kortárs galéria látogatását, mert egy Reigl Judit festmény úgy fel tudja dobni az embert, hogy máris extra loft lakás lesz a galambok lakta tetőtérből. És persze az érzések, a különböző hangulatok is, amit például egy zenétől kaphatunk éppúgy képesek kihozni a tervezőből a tökéletes design ötletet.
Jean Paul Gaultier (felül), Karl Lagerfeld (balra) és Giorgio Armani
- Melyek azok a lakberendezési üzletek ahonnan a munkád során vásárolni szoktál és másoknak is jó szívvel ajánlod?
- Igen van jó néhány: Például a Ligne Roset, Interni, Code Showroom, Mobili Mania, a Roomba Home és a Desidea, valamint az Ági Müller DasBad Wellness Fürdőszoba Szalon, Point Zero, Aron Design Store üzletekben bőven van lehetőség szebbnél szebb, jó minőségű designbútor vagy dekoráció vásárlására.
- A TREEtime egy viszonylag új vállalkozás, amiben egyedi bútorokat terveztek egy alkotótársaddal. Mesélnél nekünk erről?
- Szerintem a világ legjobb bútora. ( Nevetés ) Többféle stílushoz lehet betervezni, de persze itt sem árt vigyázni, hogy egy letisztult minimal tér kedvez igazán ezeknek a bútoroknak, fotóknak, szobroknak. Figyelni kell a terek, helyiségek alapszíneire, fal és burkolat színekre gondolok, mert az interior csak akkor működik jól a TREEtime egyedi bútoraival, ha ezek nem harsányak. Vagyis a mediterrán nap sárga, vagy kék falszínek nem igazán passzolnak a bútorainkhoz. Viszont amennyiben a nappaliban, fürdőben, vagy bármilyen más helyiségben a teljesen egyszerű, tiszta fehér falak dominálnak, - esetleg megengedve a szürke, illetve sötétvörös és egyéb sötét színeket - akkor tobzódhatunk a lehetőségekben, és innentől a legkülönbözőbb bútorok és a most divatos színes szőnyegek mellé tehetjük a TREEtime bútorokat, hogy kiemeljék és változatossá, izgalmassá tegyék az enteriőröket és a tulajdonos extravagáns ízlését.
Elérhetőségek:
