A Jeddah Torony annak érdekében, hogy elnyerje a jelenleg csúcstartó, közel 900 méteres dubai-i Burj Khalifától a világ legmagasabb épülete címet, összesen 167 emeletes lesz, melyeknek körülbelül egy hatoda készült már el. Az építmény egy közel 530 ezer négyzetméteres alapzaton áll, és a 20 milliárd dolláros Kingdom City projekt központi elemét képezi. Az összesen 245 ezer négyzetméter területet kitevő 439 lakást és 200 hotelszobát 65 lift köti össze, melyek közül mindössze egy jut fel a Jeddah Torony csúcsába. De a lélegzetelállító látványra vágyók akár egy 637 méter magasan épített, hatalmas teraszról is csodálhatják a panorámát.
Az épület alapja 60 méter mélyen nyúlik le a felszín alá, hogy ellen tudjon állni a talajban található sós víznek, a három méter átmérőjű cement tartóoszlopok pedig egy kisebb szobának is beillenének. Mounib Hammoud, a Jeddah Economic Company vezetője szerint a beruházás „még nem tapasztalt magasságokba repíti az ingatlanfejlesztést, és egy olyan világklasszis városközpontot hoz létre, ami a legkorszerűbb életstílus ígéretével vonzhatja a Jeddah-ba a látogatókat.” A tornyot még 2012-ben a chicago-i Adrian Smith + Gordon Gill Architecture építészeti iroda tervezte, akikhez többek között a Burj Khalifa tervezése is fűződik. Az eredeti tervek szerint a Királyság Torony körülbelül másfél kilométer magas lett volna, csakhogy a talajszerkezet miatt a kivitelezőnek erről le kellett mondania.
Adrian Smith-t saját bevallása szerint a sivatagi növények fejlődése inspirálta a háromoldalú épület tervezésekor. „Ahogy a pálmalevelek egymásba fonódva nőnek ki a szárból, majd a fa tetején kezdenek elválni egymástól, az a technológiai haladás metaforája.” A legnagyobb teraszon kívül az épület mindhárom oldalára számos, távolról bemetszésnek látszó erkélyt építenek, amelyek árnyékolókként szolgálnak a beltér számára. A speciális, alacsony hővezetésű üvegburkolatnak hála jelentősen csökken az épület energiafelhasználása, míg a csúcs felé erősen elvékonyodó forma a gravitációval és a szél erejével szembeni ellenállást szolgálja.
A Jeddah Torony belső tereiről egyelőre kevés kép látott napvilágot, de egy a látványterveket bemutató videó számos lenyűgöző belsőépítészeti megoldást jósol. Az előcsarnokot elsősorban üzlethelyiségek, éttermek foglalják el, amelyek között néhány méteres magasságban megépített utakon (feltételezhetően) elektromos autók furikáznak. A sivatag legyőzésének szimbólumaként az épület körül, de még a csarnokban is nagy szerepet kap a víz, a medencék és szökőkutak, illetve a trópusi növények, pálmafák. Ráadásul a kinti teraszokat leárnyékoló kupolák tetejét is növényekkel telepítik majd be. A lobbit fedő üvegtábláknak köszönhetően a tér mindig világos lesz, az egyik központi helyen pedig egy hatalmas glóbusz fehér „csontváza” teszi még egyedibbé a látványt.
Mindezek alapján talán nem olyan meglepő, hogy a 80 ezer tonna acél felhasználásával épülő tornyot kritikusai a „túlméretezett ambíció szimbólumának” tartják. Egy, a Wall Street Journal-ban megjelent cikk a beruházás technológiai újdonságai helyett, inkább a vele járó gazdasági kihívásokat domborítja ki. Ilyen többek között az olajárak zuhanása, vagy Szaúd-Arábia kulturális háttere, ami Dubai-jal ellentétben egy konzervatívabb irányt képvisel, így kevésbé vonzó a külföldi cégeknek. Az is lehetséges, hogy a Jeddah Torony nem élvezheti sokáig előkelő helyezését a Guinness-rekordok könyvében, ha a híreknek megfelelően valóban megszületik az Azerbajdzsán Torony, ami közel 50 méterrel lekörözheti. Ez azonban még a jövő zenéje: bár az azeri beruházás tervezett átadása 2022, ehhez a látványterveknél egyelőre nem kerültünk közelebb.
