Árvácska: A színes árvácskák sokféle színben kaphatók, és sokféle kerti környezetben jól mutatnak.

Az árvácskát általában tavasszal vagy ősszel ültetik el. Ha tavasszal ültetjük, akkor általában március és május közötti időszakban célszerű elültetni. Az ültetési időpont azonban a földrajzi helyzettől és az időjárási körülményektől is függ, ezért érdemes figyelembe venni az adott régióban megszokott időjárási viszonyokat is. Az árvácskát általában napos, félárnyékos vagy árnyékos helyre ültetik, és jó minőségű, laza talajt igényelnek. 

Az árvácskát általában magról, dugványról vagy palántáról lehet ültetni. A palánták kifejlesztettek és virágzók, így a leggyakrabban ezt a módszert alkalmazzák. Ha magokat használunk, akkor a vetést általában a fagyok után, március végén vagy április elején kell elvégezni, és a magokat nem szabad túlságosan mélyre ültetni, csak enyhén belesimítani a talajba. A dugványokat általában az ősszel kell elültetni, és körülbelül 5 cm mélyre kell behelyezni a talajba. Az árvácska rendkívül népszerű kerti virág, mivel színes, vidám és könnyen tartható.

Csüngő begónia: A csüngő begónia színes virágai hosszú, lógó száron jelennek meg, és kitűnőek a virágágyások és balkonok díszítéséhez.

A csüngő begónia (Begonia boliviensis) egy gyönyörű, csüngő habitusú begónia fajta, amely számos apró virágot hoz létre, amelyek különféle színekben pompáznak, mint például piros, rózsaszín, narancssárga és fehér. A csüngő begónia számos előnnyel rendelkezik, így például kiválóan alkalmazkodik az árnyékos helyekhez és a hűvös időjáráshoz, és sokáig virágzik, általában egészen az őszig vagy az első fagyokig.

A csüngő begónia ültetéséhez először el kell készíteni a megfelelő talajt, amely jó vízelvezetéssel és tápanyagokkal rendelkezik. A csüngő begónia szereti a laza, humuszban gazdag talajt, és szereti a nedves, de nem vizes talajt. A begónia palántákat érdemes először cserépben nevelni, és amikor már elérik a megfelelő nagyságot és erőt, átültetni őket a kertbe vagy egy függőtálba.

A csüngő begónia gondozása nem igényel különösebb szaktudást. A növényt rendszeresen locsolni kell, de nem szabad túlöntözni. A csüngő begónia szereti a nedvességet, de nem viseli el a víz áztatta talajt, ezért fontos a megfelelő vízleadás biztosítása. A begóniát érdemes rendszeresen tápanyagokkal ellátni, hogy virágzása egészséges és bőséges legyen. A növényt időnként érdemes visszametszeni, hogy javítsuk a formáját és serkentsük a virágzást.

Szegfű: A szegfűk vidám, élénk színeikkel tarkítják a kertet, és könnyen gondozhatók. 

A szegfű (Dianthus caryophyllus) csodálatos illatos virágait a nyári hónapokban hozza. A szegű ültetésekor fontos figyelembe venni a talaj minőségét és az ültetési időpontot.

A szegfű szereti a napos helyeket és a jó vízelvezetésű, laza, homokos talajt. Az ültetés előtt ajánlott alaposan ásni és lazítani a talajt, és ha szükséges, akkor a talajba keverni egy kis homokot, hogy jobb vízelvezetést biztosítsunk a növényeknek. A szegfűt érdemes az ágyás közepére ültetni, hogy megfelelő tér legyen körülöttük a növekedéshez és a virágzásukhoz.

Az ültetési időpontot a térség éghajlati adottságai határozzák meg. Általában a szegfűt április és június közötti időszakban ültetik. A növényeket érdemes körülbelül 20-30 cm távolságra egymástól elültetni. Az ültetést követően alaposan öntözni kell a szegfűt, hogy biztosítsuk a megfelelő vízellátást.

A szegfűt rendszeresen kell locsolni, és a virágzás elősegítése érdekében érdemes rendszeresen tápanyagokkal is ellátni. A szegfűt érdemes időnként megmetszeni, hogy a növény kompakt és egészséges maradjon. A szegfű sokszorosításához az ősszel érdemes levágni az elhalt részeket, majd a tél folyamán a növények töveit letakarni, hogy védve legyenek a hidegtől és a nedvességtől.

Vadvirágok: A vadvirágok közé tartoznak az íriszek, a nősziromok és a liliomok. Ezek a virágok vadon is nőnek, és kertekben is nagyon jól mutatnak.

1. Íriszek ültetése: Az íriszeket általában ősszel vagy kora tavasszal ültetik. Az íriszeknek napos helyre van szükségük, és a talajnak jó vízelvezetéssel kell rendelkeznie. Az íriszeket kb. 5-10 cm mélyre kell ültetni, ahol a gumó alja éppen csak fedett. Az íriszek közötti távolságnak legalább 30-40 cm-nek kell lennie. Az íriszek rendszeres öntözést igényelnek, és fontos, hogy ne száradjanak ki.

1. Nősziromok ültetése: A nősziromokat általában ősszel vagy kora tavasszal ültetik. A nősziromoknak napos helyre van szükségük, és a talajnak jó vízelvezetéssel kell rendelkeznie. A nősziromokat kb. 10-15 cm mélyre kell ültetni, ahol a gumó alja éppen csak fedett. A nősziromok közötti távolságnak legalább 30-40 cm-nek kell lennie. A nősziromok rendszeres öntözést igényelnek, és fontos, hogy ne száradjanak ki.

1. Liliomok ültetése: A liliomokat általában ősszel vagy kora tavasszal ültetik. A liliomoknak napos vagy félárnyékos helyre van szükségük, és a talajnak jó vízelvezetéssel kell rendelkeznie. A liliomokat kb. 10-15 cm mélyre kell ültetni, ahol a hagyma alja éppen csak fedett. A liliomok közötti távolságnak legalább 30-40 cm-nek kell lennie. A liliomok rendszeres öntözést igényelnek, és fontos, hogy ne száradjanak ki.

Komló: A komló szebbé teszi a kerítéseket, a falakat és a pergolákat. Jó választás lehet a nagyobb kertekben.

A komló nemcsak a sörfőzéshez, hanem kerti dísznövényként is termeszthető. A következőkben összefoglalom, hogyan lehet komlót ültetni és gondozni, ha kizárólag dísznövényként szeretnénk termeszteni:

1. Földmunka: A komló számára jól megmunkált, laza talajra van szükség, amelyben a víz jól elvezethető. Mivel a komló erős és mély gyökérzettel rendelkezik, a talajt legalább 60 cm mélyre kell felásni és jó minőségű szerves trágyával vagy komposzttal kell gazdagítani.

2. Ültetés: A komló ültetéséhez először meg kell választani a megfelelő helyet. A komló napos helyre van szüksége, amelyet a délutáni forró napsütéstől is védelmezni kell. A komló ültetésére általában tavasszal kerül sor, amikor a talaj már átmelegedett. Az ültetés előtt a talajt alaposan öntözzük meg, majd a palántákat 60-90 cm távolságra ültessük egymástól, és óvatosan takarjuk be a földdel.

3. Öntözés és tápanyagellátás: A komló öntözésekor fontos, hogy a víz ne álljon a talajban, mert ez rothadást és gyökérfertőzést okozhat. A komló nagy mennyiségű tápanyagot igényel, ezért rendszeresen kell tápanyagot juttatni hozzá. Az ültetést követő első években a komlónak fokozott tápanyagigénye van, amelyet szerves trágyával, komposzttal vagy műtrágyával lehet pótolni.

4. Támrendszerek: A komló függőleges növekedése miatt támrendszerekre van szüksége. A támrendszernek erősnek, strapabírónak kell lennie, és magasnak kell emelkednie a talaj fölé, hogy a komló függőleges növekedési irányát követve felfelé tudjon nőni.

5. Metszés: A komló éves metszése fontos a megfelelő termés eléréséhez, valamint a növény egészségének megőrzéséhez. Az első évben azonban nem javasolt metszeni a növényt. Az éves metszést az őszi pihenőszakban vagy a kora tavasz folyamán lehet elvégezni, amikor a növény még nyugalmi állapotban van. 

Fontos megjegyezni, hogy az ültetési időpont az adott terület éghajlatától függően eltérhet. A virágokat célszerű a hivatalosan ajánlott ültetési időpontban elültetni, és gondoskodni arról, hogy megfelelően locsoljuk őket.