Közönséges takácsatka: Gyakran lehet találkozni azzal az esettel, hogy a leandert "biztonságba", melegebb helyiségbe elhelyezték télire mégis a levelei kifehéredtek, lepotyogtak. Ezt bizony a közönséges takácsatka okozza, ami a meleg hatására felszaporodik és jelentős károkat okozhat. A kártevő minden mozgó, fejlődési alakja a növényekkel táplálkozik. A levelek fonákjának szívogatása közben egy pókhálószerű szövedékkel veszik körbe magukat, így zavartalanul végezhetik nem kívánt munkájukat. Ennek hatására a levelek színén világos, apró foltok alakulnak ki, amik később összeolvadnak.
A szúrásoktól fokozódik a növény párologtatása és klorofil-elhalás következik be a leveleken. A jelenséggel először az alsóbb leveleken találkozhatunk, majd ahogyan a kártevő egyre feljebb halad, a felsőbb levelek következnek. Ha nem vesszük észre a folyamatot időben, akkor tavaszra a teljes növény felkopaszodhat. Ezért fontos rendszeresen ellenőriznünk a leandereket és ha ezeket a jeleket észleljük, azonnal meg kell kezdenünk a védekezést. Kémiai védekezésként kizárólag atkaölő szerek használhatók. Fontos megemlíteni, hogy mivel a kártevő a levél fonákán található, a vegyszert is ezen az oldalon kell alkalmazni, mivel az atkaölő növényvédő szerek többsége kontakt hatóanyagú. Ha a lakásban tartott dísznövényeken jelentkezik a kártevő, akkor a növényvédő szeres kezelést mindenképpen szabadtéren kell elvégezni. A levegő páratartalmának növelésével, szellőztetéssel, a növények rendszeres lezuhanyoztatásával megelőzhető a takácsatka megjelenése a lakásokban.
Leander levéltetű: A leander leveleinek torzulását okozhatja ez a kártevő, ami a növény virágszárait és fiatal leveleit szívogatja. A leander levéltetű testének színe arany vagy narancssárga, hossza 1.8-2.2 mm. A feje, a csápjai és a lábak sötétbarna színűek. Nőstényei szárnyatlanok. A leander levéltetű júniusban a fiatal selyemkóró leveleit és virágait támadja meg, majd júliusban telepszik át a leanderre. A levéltetvek táplálkozásuk során mézharmatot ürítenek, melyen korompenész telepedik meg. Ez egyrészt esztétikai kárt okoz, másrészt hosszú távon csökkenti a növény fotoszintetizációs képességét.
A kártevő észlelésekor érdemes a növényt felszívódó szerekkel permetezni, majd a kezelést többször megismételni. Ha a tetveket sikerült elpusztítani, ajánlott alaposan lemosni a korompenészes részeket is.
Leander pajzstetű: Hazánkban igen gyakori kártevő. A leander föld feletti részeit szívogatja, legfőképpen a levelek fonákján táplálkozik, s közben mézharmatot ürít. Erős fertőzéskor a szívogatás hatására a növény fejlődése lelassul vagy akár meg is állhat, a levél pedig kanalasodik, majd lehullik. Pajzsuk hosszúkás, fehér vagy szürkésbarna színű. A pajzstetvek meleg, levegőtlen környezetben gyorsan elszaporodnak. Mivel a leanderek télen a lakásban vagy zárt helyen vannak és permetezni a kártevő ellen csak szabadban lehet, ezért egy szivacs vagy kefe segítségével mossuk le a pajzstetveket a levelekről a súlyosan fertőzötteket pedig távolítsuk el a növényről. A teleltetést követően már felszívódó rovarölő szerekkel a szabadban is permetezhetjük leandereinket. Szöveg: Ujvári Péter. Forrás: Kerti Hírmondó.
