Kis tájékozódás és utánajárás után mi magunk is hozzáláthatunk kertünk évelőkkel kiegészülő csinosításához. Az évelő növények előnye az egynyári társaikkal szemben, hogy ezek a tél és a fagy beköszönte után is képesek életben maradni és tápanyagraktáraiknak köszönhetően átvészelni a hideg hónapokat. Az illatos évelők megfelelő összeválogatásával akár azt is elérhetjük, hogy a tavaszi és nyári, esetleg őszi hónapok alatt is végig kellemes illat árassza el kertünket.

Néhány évelő virágfajta (nem annyira illatos változata) mindenki számára közismert. Ilyen például az ezer színben és formában pompázó tulipán, a nagyon sokak által kedvelt nárcisz és a magyar honban védett hóvirág is. Ezenfelül ebbe a csoportba tartoznak még a sáfrányfélék és többek között a fás szárú növények (tehát minden fa és bokor), még ha ezt nem is szokták ilyen módon hangsúlyozni. De ezek sajnos nem mindegyike illatos.

A következő illatos évelők az év során ebben sorrendben virágoznak, így velük kora tavasztól őszig lesz majd illatos virág a kertünkben.
    1. Jácint.
    2. Pünkösdi rózsa.
    3. Lilium 'Magic Star' – Teltvirágú orientál liliom (rózsaszín csíkos).
    4. Bugás hortenzia.
    5. Levendula.
    6. Hibiszkusz.

Jácint
A jácint az egyik legnépszerűbb hagymás, illatos évelő, ami eredetileg Délnyugat-Ázsiából származik (Libanon, Törökország, Szíria). De mostanra egész Európa-szerte nemesítik és termesztik. Rengeteg fajtája és színváltozata létezik, ennek köszönhetően mindenki megtalálhatja a hozzá igényeiben legjobban passzoló és kinézetében legjobban tetsző példányt. Rengeteg előnye közül az az egyik, hogy nem csak cserépben, hanem kertben is tarthatjuk. Kertben az ideális ültetési távolság 15-20 cm, az ideális mélység pedig 10-15 cm.

Ellenáll a hideg hőmérsékletnek és jól tűri a tavaszi fagyokat, de nagy igénye van a fényre, illetve a könnyű, napos, humuszban gazdag talajra. Nem szereti a túlzott nedvességet. Mivel egyike a tél után először nyíló virágoknak, nem csoda, ha a magával tavasz kezdetének gondolatával kapcsoljuk össze. Azt viszont talán kevesebben tudják róla, hogy a hagymája mérgező – mindenkinek vannak hibái – így az átültetésnél nem árt óvatosnak lenni és kesztyűt húzni a munkálathoz.
Tipp: 
    • Elvirágzás után érdemes várni a levelek és a szár elszáradását, majd eltávolítani a virágszárat, hogy az esetleges termés nevelése ne vonjon el tápanyagokat a hagymától.
    • Nagy esőzés után az amúgy is nehéz virágkelyhek hajlamosak felborulni, ezért érdemes kis pálcával kitámasztani a virágos szárat.
    • Télen érdemes befedni az ültetési helyet szalmával, amit tavasszal már elég korán eltávolíthatunk.

Pünkösdi rózsa
Az illatos évelő, bordó pünkösdi rózsa az egyik legkedveltebb falusi virág volt hazánkban. De emellett ez a Kínából származó virág az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. Néha a városi kertekben is előfordul, de ott gyakoribb a bazsarózsa melyre a rózsaszín vagy fehér virágok jellemzőek. A föld alatt gyöktörzset növesztenek, amelyből 40-80 cm magas mutatós levelek és mély bordó, illatos virágok fejlődnek. A kétfajta virágot még az is megkülönbözteti egymástól, hogy a pünkösdi rózsa a bazsarózsánál korábban virágzik.

Ahogy a névválasztásból már következtethetünk, a virágzása pünkösd ünnepének idejére esik. Májustól nagyjából június végéig, július elejéig folyamatosan nyílnak rajta a szebbnél szebb virágok. Ezek azonban csak pár napig tündökölnek. Ha mindent jól csinálunk, és a növény jól érzi magát, akkor akár 30-40 virágot is hozhat egy idény alatt.
Tipp:
    • A pünkösdi rózsa ültetésénél figyeljünk oda, hogy a főgyökere ne kerüljön túl mélyre a földbe! Maximum 3-4 centiméter mélyen a földbe.
    • A növény körülbelül egy méteres körzetébe ne ültessünk más növényeket, mivel idővel szép terebélyes bokorrá cseperedik.
    • Ősszel és tavasszal nyugodtan trágyázhatjuk és adhatunk nekik különböző tápokat, nyáron azonban a táp semmiképpen sem ajánlott.

Lilium 'Magic Star' - Teltvirágú orientál liliom (rózsaszín csíkos)
Ahogy az eddig felsorolt virágoknál, így a liliomok esetében is kedvünkre válogathatunk a fajták közül. A Lilium Magic Star-t azonban érdemes külön is megemlíteni. A növény az úgynevezett „teltvirágú” nemzettségbe tartozik, így az erre a nemzettségre jellemző jellegzetes virágot növeszti, amely ráadásul különleges illattal rendelkezik. Nagyon különlegesek a rózsaszín alapon pöttyös mintázatú szirmai!
Külön előnye lehet, hogy nagy termetének köszönhetően az ágyásunk magasabb díszítőjeként alkalmazhatjuk, de szoliterként is ültethetjük.

Attól sem kell félnünk, csak kevés ideig lesz élményünk gyönyörködni benne, mivel júniustól egészen augusztusig hoz virágokat.
Tipp:
    • A világos és napos helyeket kedveli, tövét azonban a tűző napnak nem szabad kitenni.
    • A liliom hagymája kiszáradásra hajlamos, így miután beszereztük, minél hamarabb érdemes elültetni.
    • Figyelem! A kisállatokra nézve (kutyára és macskára is) mind a gyökere, mind a levele és virága is mérgező hatással van, így figyelni kell, hogy ne fogyasszák el.

Bugás hortenzia
A Hydrangea Paniculata, azaz a Bugás hortenzia egy többszárú lombhullató cserje, de nevelhető kis egytörzsű fának is, így hagyományos értelemben nem évelő. Függőleges, szétterülő, szabálytalan, félig ívelt ágai vannak. Jó hír a városiaknak és azoknak, akiknek kevesebb idejük van kertük gondozására vagy nem olyan hozzáértők, hogy a bugás hortenzia nagyon szívós, megbízható, gyorsan növekvő, levegőszennyezést toleráló növény. Sőt, városi körülmények között is képes virágokat hozni és szárazságtűrőbb más hortenzia társainál.

A hortenziákról elmondható, hogy szeretik a jó vízellátottságot és nem kedvelik a meszes talajt. A bugás hortenziák ennél jobb tűrőképességűek: jobban tűrik a szárazságot és semleges, savanyú, illetve enyhén lúgos talajban is jól érzik magukat. Tényleg tökéletes választás, ha biztosra akarunk menni és biztosak akarunk lenni, hogy áttelel, mivel ez az egyik legtélállóbb a hortenziák közül. A virágok június-szeptember között jelennek meg, amikor kevés más tájnövény virágzik, és a nagy ovális levelek ősszel vonzó sárga színben pompáznak. Kertünket díszítheti sövényként, szoliterként vagy növénycsoportba ültetve is. A bugás hortenzia egész nyáron ontja lélegzetelállító, óriási virágbugáit.

Tipp:
    • A legtöbb fajta virágzata színváltós: fehérből többnyire rózsaszínes, bordós árnyalatot vesznek fel a szezon előrehaladtával.
    • Virágai az új ágakon fejlődnek, ezért kora tavasszal kell erőteljesen visszametszeni őket.
    • Napos és félárnyékos helyen is jól megél, a talaj nedvesen tartásával azonban törődni kell.

Levendula
A levendula tulajdonképpen fás szárú növény, egy kis alacsony cserje. A terminológiát tekintve tehát évelő. Erőteljes gyógyító és nyugtató hatású, és karakteres illatát sem kell bemutatni senkinek. A különbség a tartásában ott mutatkozik meg a „sima” évelőkével szemben, hogy kellően oda kell figyelnünk metszésére. Mivel, ha lágyszárú módon próbálnánk metszeni, azzal akár meg is ölhetjük. Ezenfelül azonban évekig gyönyörködhetünk a kis bokraiban. Egymáshoz közel ültetve őket, egész nagy összefüggő területeket létrehozhatunk belőlük.

Kertünk éke lehet egy kis levendula mező. A levendula szezon június közepéig tart, ilyenkor szokás a közös levendula szedés. Azt már lehet kevesebben tudják, hogy csak néhány hónapra kell elbúcsúznunk tőle, ugyanis őszre újra virágba borul.

Tipp:
    • A meleg, kimondottan napos helyeket szereti. Minimum napi 6 órát süsse a nap.
    • A tápanyagokban szegényebb, lúgos és meszes földet kedveli. A földjét kavicsokkal lazíthatjuk.
    • Az aratása július közepén kezdődik, amikor a virágok még éppen nem nyíltak ki, ilyenkor kell egészen a szárától levágni.

Hibiszkusz
A hibiszkusz, többek által mályvacserjeként ismert növény, nagy közkedveltsége abban is rejlik, hogy egzotikus látványa mellett, életvidám hangulatot árasztó, feltűnően színes dísznövény. Sokak számára mediterrán, balkáni hangulattal bír. A hibiszkusznak számos változata hozzáférhető, melyek közül van, amelyik szobanövényként, van, amelyik pedig kerti díszcserjeként alkalmazható inkább.

Az ültetéskor a színekkel való játék remek lehetőségeket nyújt. amennyiben különböző színárnyalatú hibiszkuszok kerülnek egymás mellé, egészen egyedi felület hozható létre. A hibiszkusz környezeti igényei kifejezetten alacsonyak, ezért szinte bármilyen kertbe nagy biztonsággal ültethető!
Vannak változatai, melyeket télre be kell vinni, hogy ne fagyjanak el, azonban kaphatóak kinti telelő, kerti változatok. Ezek gond nélkül áttelelnek.
Tipp:
    • A világos, napos, tágas teret kedveli, a nyári napsütést pedig imádja.
    • Tavasszal és ősszel érdemes egyszer visszametszeni a hibiszkuszt, a formáját is így alakíthatjuk.
    • A rendszeres tápanyagutánpótlás elengedhetetlen a növény számára.

Az évelő növényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyek a földben több, mint két évig megélnek. Az egynyári növények egy szezon alatt hajtanak ki, virágoznak, magot hoznak, majd elpusztulnak. Az évelő növények is részben meghalnak, azonban gyökereik áttelelnek és új hajtást hoznak minden tavasszal.

Ültetésük előtt mindig figyelembe kell venni, hogy több évre tervezünk. Habár legtöbbjük átültethető, körültekintően kell nekik a kertben helyet választani. Figyelembe kell venni az egyes növények igényeit – mennyire szeretik a napot, mennyire tűrik az árnyékot, mennyi vízre van szükségük, milyen más fajtákkal szeretnek együtt élni, milyen metszésre van szükségük –, hogy azok jól érezzék magukat és minden évben új erőre kapjanak. Ha nem így teszünk, akkor szép lassan eltűnnek ágyásainkból.

Gócza Sára