Ehhez társul még dísznövényeink egy része is a vérszilva, a babarózsa, és a törpe mandula. Ezt a „gutaütést” egy baktérium és egy gomba okozhatja. Kártételük jóval nagyobb, amennyiben együtt lépnek fel. Mire már a tüneteket észrevesszük, akkor már a védekezés szinte már csak a következő évre szól, ill. fáink kipusztulásának védelmére. A baktérium november elejétől március közepéig fertőz, és a sérüléseken keresztül jut el a háncsszövetbe. Ilyen sebzések lehetnek a letört ágak, a metszések sebzései és a fagysebek.

A letört ágak lemetszésével, majd réztartalmú sebkezelők használatával csökkenthetjük az elszaporodást. Metszéskor a vágóeszközöket mindig fertőtlenítsük, mikor a következő fára „áttérünk” kiskertünkben. De amennyiben az lehetséges a nyárvégi zöld válogatást részesítsük előnybe a kajszi és a meggyfáinknál. A túl korai lemosó permetezésünk is szinte hatástalan maradhat, ha újból hidegek következnek hosszabb időre. Ezért, ha tehetjük többször is permetezzünk.

Először rézszulfát vagy rézoxid ill. rézoxiclorid hatóanyag-tartalmú szereket (–melyek jobban égethetnek a későbbiek során–) permetezzünk még a rügyfakadás előtt (baktérium és gomba ellen). Ehhez keverhetünk kén hatóanyagú gomba-ellenes szert és (vazelin)olaj tartalmút a rovarok ellen (olajos rézkén). Rügyfakadás kezdetén és pirosbimbós állapotkor rézhidroxid hatóanyag-tartalmú szerrel érdemes permetezni.

Később már a réztartalmú szereket nem használhatjuk, de ha jelentkezik a virágok hirtelen leszáradása a kisebb levelekkel együtt, ill. a levelek fakózöldek lesznek kasugamicin hatóanyagú szerrel permetezhetünk (maximum 3-4 alkalommal). A fagysebeket és az előző évekből származó pszeudomonaszos elhalás és a leukosztómás elhalás sebeit, kéreg alatti elhalt részeket el kell távolítani az élő szövetig, majd erős rezes sebkezeléssel baktérium- és gombamentesíteni kell. A már fertőzött fák enyves, feketegyűrűs ágait is le kell vágni, majd az ágakat el kell égetni. (A beteg ágrészek a metszés helyeknél jól látható barnás elszíneződést mutatnak és a szaguk is kellemetlen).

Mit ültessünk, ültethetünk MÁRCIUSBAN?
Néhány példa hagymás dísznövényeink közül (kerti és szobanövény*)

Örökzöldeink esetében lehetőleg ne használjuk a fenti lemosó szereket. Tuja, ciprus, álciprus, fenyők, borókafélék esetében jó hatást lehet elérni például a klórtalonil és a tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerkombinációval. Gondolnunk kell hagymás és gyökgumós dísznövényeink talajlakó kártevőivel szembeni védelemre is amennyiben ez szükséges. Ezt különböző talajfertőtlenítő szerekkel érhetjük el (diazinon, terbufosz stb.). Figyelem! Ne használjunk talajfertőtlenítésre nem engedélyezett szert! Rendkívül veszélyes lehet! Van olyan szerves foszforsavésztert tartalmazó szer, mely a talajban nem bomlik le! A lebomló talajfertőtlenítők esetében is a gyökérzöldségek esetében a várokozási idő akár három hónap is lehet!

Gyepápolás

Sport és pázsit gyepeinknél az egyik legfontosabb teendőnk a nitrogén műtrágyázás (ill. nitrogén hatóanyag kijuttatása). Kiépített öntözőrendszer esetén ez 5g nitrogén hatóanyagot juttassunk ki négyzetméterenként. Ez 1,5 dkg ammónium-nitrátot vagy 2 dkg pétisót jelent egy négyzetméterre nézve. Amennyiben nincs öntözőrendszer akkor március első felében ez akár 12 g nitrogén-hatóanyagot is jelenthet négyzetméterenként (maximum 3,6 dkg ammónium-nitrát vagy 4,8 dkg pétisó). Kálium és foszfor hatóanyagot csak akkor szükséges kijuttatni, ha ezt ősszel nem tettük meg. Ekkor viszont könnyen oldódó kertészeti-műtrágyákat kell használnunk. Ügyelnünk kell a harmonikus tápanyag-utánpótlásra is. A hosszabb rövidebb tél után számolnunk kell a gyep gombabetegségeire is. Ilyen a szürke hópenész is, melyet a Typhula gomba okoz. Mely télen fertőz, gyakran a hótakaró alatt terjed el. Hóolvadás után általában nagyobb szürke elszáradt levelű felületeket találunk. Tavasszal a leveleken apró narancssárga színű szaporítóképletek is megjelennek.

Rózsaszín hópenésszel is fertőződhetett a gyepünk. Ezt a Microdochium nivale gomba okozza. A hó elolvadása után a leveleken és szártövön pelyhes gombafonal mutatkozik. A gyepen szabálytalan foltok. A gyökereken kívül a szár alapján és az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok láthatók. A beteg egyedek törékennyé válnak. Nedves időjárás esetén sárguló-barnuló leveleken vékony pókhálószerű, majd vastagodó fehér vagy halvány-rózsaszín penész jelenik meg apró narancsszínű penészcsomókkal. A megbarnult elhalt levelek nemezszerűen összetapadnak, felületükön piszkos-fehér penész. A levélzet, a gyepfilc csapzottnak látszik. Főleg a fiatal növények pusztulása lehet nagymértékű. A kártétel tovább fokozódik, ha a tavaszi időjárás hűvös, csapadékos és a hóolvadás lassú. Gyepszellőztetéssel, kálium-szulfát hatóanyag-tartalmú műtrágyázással védekezhetünk ellene.

Benyovszky Béla