Funkcióját tekintve többféle sziklakert elhelyezés lehetséges. Elhelyezhetjük a bejárat közelében például egy lépcső mellett, teraszunk lejtős oldalán, de egy sima terepen is nagyon szépen mutat.
Alapvetően kétféle sziklakert típust különböztetünk meg. Az egyik a tájképi sziklakert, ahol a természetben előforduló természetes formákból építkezünk, a másik a geometriai vagy mértani sziklakert, ahol előre gyártott elemekből építjük fel a sziklafalat. A tájképi sziklakerthez próbáljunk meg elsősorban szabálytalan köveket keresni. Úgy helyezzük el a földbe, ahogyan a természetben is előfordulna. Kisebb nagyobb darabokat vegyesen használva.
A végeredménynek, úgy kell hatnia, mintha egyetlen növénnyel benőtt és lekopott szikla kompozíció állna a kertünkben. A mértani sziklakert már sokkal több szabályosságot mutat. Kötőanyag nélkül építik fel az úgynevezett kőkereteket. Ez a változat gyakran kapcsolódik épülethez, teraszhoz, vagy annak valamely részéhez.
Ebben az esetben az építőkövek - legalábbis a látható része - egyenes. Mértani sziklakertnek a rézsűt megfogó szárazon rakott kőtámfalat nevezzük. Manapság egyre divatosabbak és sokfelé találkozhatunk a miniatűr sziklakertekkel. Ezeket kőedényekben vagy tőzegbeton vályúban szoktak elhelyezni.
A lejtős kertek a legtöbbször tökéletesen megfelelnek a sziklakert számára, különösen, ha déli fekvésűek. A sziklák a növényzet helyét a természethez hasonlóvá alakítják, és egyben esztétikus hátteret biztosítanak. Ezen kívül a szikláknak kiemelt szerepe jut a köréjük ültetett növények mikroklimatikus igényeinek kialakításában is. Ha magasabb régiókból választunk növényt, amely nehezen tűri a felmelegedést, akkor a szikla talajba süllyesztett része hűvösen tartja a gyökereit, és sokáig szép marad.
A havasi növények legtöbbje nem igazán bírja az erős napsütését, ezeknek egy nagyobb kő árnyékában, vagy ha nagy a sziklakert, akkor annak árnyékos, északi, vagy keleti oldalán alakíthatunk ki megfelelő klímát. A sziklakertet célszerű nyílt, napos helyre építeni, távol a fáktól, bokroktól, melyek lehulló levelükkel, kárt tehetnek a növényzetben. Gondoskodjunk mindig a megfelelő csapadékelvezetésről kaviccsal, murvával vagy téglatörmelékkel.
Lehetőleg kerüljük az erősen szeles vagy huzatos helyeket. Az átlagosan szeles nyitott helyek nem okoznak gondot, viszont például két közeli épület között kialakuló szélcsatorna a magasabb páratartalmat igénylő növények növekedését megnehezítheti. Fagyzugos helyre ne építsünk sziklakertet. A fagyzug kialakulását megakadályozhatjuk úgy, hogy a lejtő alját szabadon hagyjuk, így a hideg levegő szabadon távozhat.
Átgondoltan válasszunk sziklát. Ez az egyik legfontosabb dolog a sziklakert építésnél, hiszen ez adja a kert vázát. Választhatunk vulkanikus kőzetből, ezek lehetnek például gránit, andezit, bazalt. Üledékes kőzet esetén a mészkő, dolomit vagy a homokkő a javasolt. Magyarországon legtöbbször mészkőből, vagy dolomitból építenek sziklakertet, mivel ez sok helyen hozzáférhető. Ha közelünkben sötét színű bazaltkövek vannak, ne aggódjunk a színe miatt, hiszen sötét színű kövekből is fantasztikusan szép sziklakertet lehet készíteni.
Ha kertünk hegyvidéken található, akkor feltétlenül használjunk olyan köveket, amelyek a környéken természetesen előfordulnak, így sokkal természetesebb hatást érünk el. Fontos megfoganunk a következő tanácsot: Kizárólag egyféle kőből építsük fel sziklakertünket. A legszebb hatású sziklakerteket a természeti erők által koptatott, felszínre bukkanó kövekből lehet építeni. De ezzel óvatosan bánjunk, mert a legtöbb ilyen kőzet védett területen található. Ilyen területről engedély nélkül semmiképpen ne hozzunk el követ!
Lehetőleg nagy méretű követ vagy sziklát válasszunk, a formáját tekintve szinte bármilyen lehet. Ha csak néhány nagyobb sziklát szeretnénk elhelyezni a kertben, akkor alakítsunk ki egy sziklacsoportot, helyezzük azt a kert valamely gyakran látogatott pontjára. A sziklákat süllyesszük a talajba, mintha azok kiálló sziklák lennének. A kövek környékét ültessük be olyan alacsonyabb évelő növényekkel, amelyek nem igényelnek különösen jó vízáteresztő képességű talajt.
