Azt viszont jó tudni, hogy a kerttulajdonosoknak mindenképpen érdemes megbarátkoznia ezzel az egyszerű, de okos gépezettel.
 
Elmondhatjuk, hogy mindkettő, hiszen a búvárszivattyú a háttérben húzódik, mint egy jó csendestárs, ráadásul mindezt kis zajszennyezéssel teszi, tehát csendes, de annál hatékonyabb társ tud a kertünkben lenni. A búvárszivattyúk az örvényszivattyúk elvén működnek, azaz a centrifugális erőre alapoznak. A búvárszivattyú motorja által mozgatott lapátok továbbadják a forgatónyomaték erejét a szállításra kerülő folyadéknak, s a létrejövő nyomás a felszínre emeli azt.

Orosz származás és világkarrier

Az első búvárszivattyú feltalálója az orosz származású, olajipari rendszermérnök, Armais Arutunoff, aki forradalmi művét 1928-ban állította üzembe. Nem kellett sokáig várni a világsikerre, ugyanis a következő évben a mai napig működő német Pleuger Pumps cég kifejlesztette a turbinás merülő szivattyút, ami a többfokozatú búvárszivattyú őse.

A következő nagy fejlesztésre 1960-ig kellett várni, amikor létrehozták az első teljesen alámeríthető mélykúti búvárszivattyút. Napjainkban a világ minden táján használják a különböző búvárszivattyúkat, jó szolgálatot tesznek az iparban, a mezőgazdaságban, de a házi kertekben sem vallanak szégyent.

Miért jó, ha búvárszivattyút választunk?

A búvárszivattyúk hermetikusan lezárt berendezések, ahol a szivattyútesthez van csatlakoztatva a berendezés motorja. A frissen vásárolt búvárszivattyúnkat laikusként is könnyedén telepíthetjük. Természetesen szükség van hozzá egy víznyerő helyre, azaz egy fúrt kútra, hiszen anélkül nehezen tudnánk vizet szivattyúzni. Viszont, ha rendelkezésünkre áll a mélybe vezető cső, akkor csak bele kell eresztenünk a búvárszivattyúnkat, lényeg, hogy belemerüljön a vízbe a berendezésünk, s már csak áramellátásra és a kifolyócső elhelyezésére van szükségünk. Pár perces szerelés után már indulhat is a szivattyúzás, s nem szomjazik tovább a kertünk.

A búvárszivattyúk legnagyobb előnye, hogy kijátsszák a kavitációt, ugyanis a búvárszivattyúk a hagyományos szivattyúkkal ellentétben nem szívják, hanem felnyomják a felszínre a folyadékot, ennek köszönhetően kiküszöbölhető a nagy emelési magasság.

A búvárszivattyúk szerepe a dizájn szempontjából sem utolsó, hiszen az egész berendezés eltűnik a csőben, ennek köszönhetően nem rontja az összképet egy óriási szivattyúház a kertünkben. A kivezető csőhöz telepíthetünk valamilyen dekoratív kutat vagy kerti csapot, sőt ha öntöző berendezést telepítünk, akkor annak az elhelyezését is megoldhatjuk dekoratívan. A búvárszivattyúknak köszönhetően ásványi anyagokban gazdag folyadékot adhatunk kertünk növényeinek, ennek hála a növényeink szemet gyönyörködtetően fogják a mindennapjainkat megszínesíteni.

Mindenképpen szükségünk van búvárszivattyúra?

Nem minden esetben. Hazánkban a búvárszivattyúkat – másik nevükön csőkút szivattyúkat –többségében akkor használják, amikor mélyebb ásott kutakból kell a vizet a felszínre hozni. A búvárszivattyúk hátránya, hogy csak bekapcsolt állapotban szolgáltatnak számunkra vizet, így ha folyamatos vízellátás szeretnénk, akkor jobb, ha házi vízművet telepítünk, mert ahhoz jár egy puffer-tartály is.

Ha bizonytalanok vagyunk, akkor érdemes szakember segítségét kérni a kerti szivattyúnk kiválasztásánál. Mielőtt szakemberkeresőbe indulunk, érdemes néhány dolgot átgondolnunk, s talán akkor önállóan is fogunk tudni dönteni.

• A szakemberek az üzemi vízszint alapján döntik el, hogy búvárszivattyút vagy más típusú szivattyút telepítenek az adott víznyerő helyhez.
• A búvárszivattyúkat akkor javasolják, ha a vízszint 8 méternél mélyebben van, ugyanis a hagyományos önfelszívó szivattyúk ez alatt a mélység alatt már nem boldogulnak.
• Búvárszivattyú kiválasztására kerül akkor is sor, ha nagy a vízmennyiség, amit ki kell szivattyúzni, vagy pedig az átlagosnál messzebb van a víznyerő pont attól a helytől, ahol a tényleges vízfelhasználás történik.

A döntésnél azt is meg kell fontolnunk, hogy egy- vagy többfokozatú búvárszivattyút válasszunk. Az előbbit inkább vízelvezetéshez és szennyvízszivattyúzáshoz használják. Az utóbbit pedig fúrt kutaknál alkalmazzák.