Miért fontos a megfelelő matrac és a jó alvás?
Lehetetlen nem észrevenni, hogy milyen szinten beépült a közgondolkodásba az egészséges táplálkozás és testmozgás fontossága. Az egészséges életmód harmadik alappilléréről azonban sajnos kevesebb szót hallani, pedig szinte ugyanolyan jelentősége van a pihentető és egészséges alvásnak is, mint a korábban említetteknek.

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában ugyanis nemcsak komoly egészségügyi bántalmaknak vagyunk kitéve – ilyenek például a nyak,- hát és derékfájdalmak, a magas vérnyomás, az elhízás és a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázata - de mindennapi közérzetünk és napközbeni teljesítményünk – lényegében egész életminőségünk – is megsínyli, ha nem vagyunk kipihentek.

A minőségi alvásnak természetesen számtalan feltétele van, annyi bizonyos azonban, hogy a személyes preferenciáinkhoz alkalmazkodó matrac nélkül nem lehet elérni. De vajon milyen matrac lenne tökéletes számunkra, ha jól akarunk aludni?

Milyen az ideális matrac?
Létezik olyan matrac, amely mindenki számára tökéletes? Egyáltalán mik azok a tulajdonságok, amelyeket szinte „kötelezően” elvárhatunk matracunktól? Ezzel kapcsolatban már az elején érdemes eloszlatni egy tévhitet, mely sajnos beleitta magát nemcsak a közgondolkodásba, de még orvosi körökben is népszerű volt (manapság egyre többen ismerik fel ennek tarthatatlanság). Ez nem más, mint a „kemény (sőt, kőkemény matrac) matrac a legjobb” mítosz, illetve ennek továbbfejlesztett változata, a „földön aludni a legegészségesebb”.

Senkinek nem ajánlott, hogy a fentieket akár csak egy pillanatra is komolyan vegye, hiszen a kimondottan kemény ágybetét ugyanúgy elégtelen támaszt ad a gerincnek, mint a túl puha. Szerencsére gerincorvosok kutatásaikkal szépen megcáfolták ezt a hiedelmet. Nagy mintán végzett kísérleteik egyértelműen kimutatták hogy a félkemény matracokkal lehet hatékonyan enyhíteni a derék és hátfájdalmakat, tehát ezek számítanak egészségesnek. Természetesen egyénenként eltérő lehet a félkemény matrac fogalma (testsúlytól és testalkattól is függ, illetve a megszokott alvópóz is befolyásolja) - erről majd a következő részben bővebben is írunk.

De miért a félkemény matracon tudjuk a legjobban kipihenni magunkat?
Ehhez gerincoszlopunk működését kell megismernünk egy kicsit jobban. A fejünket és hátunkat tartó gerincoszlop egy csigolyákból, porckorongokból, inakból és ínszalagokból álló bonyolult, ruganyos szerkezet, mely védi a gerincvelőt és az álló helyzetből adódó terhelést a törzsre továbbítja. Három nagyobb hajlattal rendelkezik, ezek a nyaki; a hát illetve a deréki (lumbális) gerincszakasz.

Álló és ülő helyzetben a legnagyobb a terhelés a gerincoszlopon, mely töredékére csökken mikor álomra hajtjuk fejünket. Fekvő helyzetben a gerincoszlop megnyúlik, és a csigolyák eltávolodnak egymástól, így a porckorongok tápanyagellátása és nedvkeringése hatékony lesz. Ehhez azonban nélkülözhetetlen egy olyan félkemény matrac, mely lehetővé teszi a gerincoszlop széthúzódását és a csigolyák finom, dinamikus mozgását.

A túlzottan kemény matrac mereven tartja a gerincet, kiegyenesíti a gerinc természetes íveit, vagyis deformálja a gerincoszlopot és nyomáspontokat képez, melyek hát vagy derékfájdalmakat okoznak, illetve csorbítják a vérkeringést. Oldalt fekvésnél a legveszélyesebb a kemény matrac, ugyanis komolyan nyomhatja a vállat és a csípőt – ráadásul vérkeringésünket is elnyomja. De ugyanígy rossz a gerinc természetes íveit megtartani képtelen túlzottan puha matrac is.

A közepesen kemény matrac viszont dinamikus és állandó alátámasztást nyújt a gerinccsigolyáknak azzal hogy pontosan követi le testünk körvonalait. A teljesen elernyedt és tökéletesen tehermentesített gerinc és test működését ilyenkor nem kell az agynak felügyelnie, ennek eredménye az az egészséges és regeneráló alvás, amitől frissen és energikusan ébredünk.

A matracválasztás legfontosabb szempontjai
Mi alapján dönthetjük el, hogy melyik matrac a legideálisabb számunkra?
Testsúlyunk (és testalkatunk) illetve megszokott alvási pozíciónk, valamint esetleges egészségügyi bántalmaink (legyenek akár gerincproblémák, akár más, például légúti megbetegedések) döntik ezt el.

Matrac keménység
Mint sejthetjük, a matrac keménysége és testsúlyunk szoros összefüggésben van egymással. A vékonyabb, alacsonyabb súlyú emberek általában a lágyabb matracokat tartják kényelmesebbnek, az erősebb testalkatúak illetve nagyobb súlyban „versenyzők” pedig sokszor megelégszenek a kissé feszesebb matrac nyújtotta komforttal is.

Ez sok esetben igaz lehet, általánosítani azonban ennél sem érdemes, e sorok szerzőjének volt például olyan 140 kilós ismerőse aki 10 centi memory habbal „felturbózott” matracon tudott a legjobban aludni… a többit egyszerűen túl keménynek érezte.

Főleg német nyelvterületen elterjedt a matracok H1-től H5-ig való keménység szerinti osztályozása. Mivel a legtöbb magyar cég nem használja ezt az osztályozási rendszert, sajnos mi nem megyünk sokra vele. Az optimálisan keménységű matrac kiválasztásához fel kell kerekedni, el kell látogatni a szaküzletbe és ki kell próbálni az ágybetéteket.

Alváspózok
Ha jól szeretnénk aludni, akkor alvási helyzetünkre is nagy figyelmet kell fordítanunk. Bár a horkolást hason fekve lehet a legnagyobb eséllyel elkerülni, szakemberek óva intenek attól hogy így aludjunk, ugyanis a gerinc ilyenkor van kitéve a legnagyobb igénybevételnek (a nyaki gerinc rotálódik, mivel kénytelenek vagyunk elfordítani a fejünket, illetve a lumbális gerinc is feszülhet).

Ha megszoktuk már a hason alvást és nem tudunk egykönnyen váltani, félkemény vagy egy kicsit keményebb matracra lesz szükségünk.
Egyértelműen a háton és oldalt alvás tarthatjuk egészségesebbnek (nagyjából fele-fele arányban tartják az egyiket vagy másikat jobbnak a szakértők). A gerincet talán háton fekve lehet a leghatékonyabban tehermentesíteni, ugyanis ekkor oszlik el teljesen a test súlya - a horkolás viszont a háton alvókat érinti leginkább.

Amennyiben hanyatt alszunk, a feszesebb (de nem nagyon kemény!) ágybetétek is jó szolgálatot tehetnek, de a nem túl lágy félkeményekkel is tehetünk egy próbát. Ezenfelül lapos párnát ajánlanak a térd alá tenni, mely az ágyéki csigolyákat feszültségmentesíti. Az emberek nagy része Magyarországon (és tőlünk nyugatabbra is) az oldalt alvást részesíti előnyben, mely a gerincoszlop csigolyáinak tehermenetesítésében nagy segítség lehet.

Oldalt fekve egy lágyabb félkemény matracon aludhatunk igazán jót, mely a vállat és a csípőt magába engedi, ezzel pedig maximálisan támogatja a gerinc természetes pozícióját. Mivel a térdek elcsúszhatnak egymásról, ennél a helyzetnél is egy lapos párnával a térdek között lehet a lumbális csigolyákat nyomásmentesíteni és a keresztcsontot szimmetriában tartani.

Speciális gerincbántalmak
Vannak olyan meglévő gerincbántalmak is, melyek különleges kezelést igényelnek. Ezek közül a legtöbbnek a tünetei a közepesen kemény matracokkal, oldalt fekve enyhíthetők. Az ízületi gyulladás, reuma, nyáktömlő gyulladás és oldalirányú gerincferdülés közepesen kemény matracokat kíván, de az oldalt fekvő pozíciót, félkemény matraccal érdemes választaniuk a csípő fájdalomban szenvedőknek is.

A magzati póz (oldalt fekve, felhúzott lábakkal) azoknak jelenthet gyógyírt, akiknek csontízület-gyulladás vagy gerinccsatorna-szűkület keseríti meg mindennapjaikat. Ezeknél is az oldalt alvás javasolt.
Gerincgyógyászok a keményebb matracokat ajánlják degeneratív, kopásos gerincbántalmak esetén. Hason fekve lehet tehermentesíteni a porckorongokat ezeknél a panaszoknál.

Matrac alapanyagok – melyiket válasszuk?
Nincsenek önmagukban „üdvözítő” matrac alapanyagok (tehát lehet például nagyon kényelmes anyag a memory hab vagy akár a latex, mégsem fogja mindenki szeretni), az is igaz azonban, hogy vannak praktikusak és kevésbé praktikusak.

A bonell-rugózat mellett sokan a kókuszt sorolják a legkevésbé jól felhasználható alapanyagok közé, az összes többi nagyszerű lehet, már amennyiben azt tulajdonságai lehetővé teszik. A matrac keménységének kiválasztásához hasonlóan az is nagyon szubjektív, kinek melyik alapanyag kényelmesebb, ebben is a személyes matracpróba segíthet.

Rugós matracok
Bár ma már sokan ódzkodnak tőle, a modernebb rugós matracok már szinte semmivel sem maradnak el a többi matracfajtától. Az idegenkedés oka, hogy a rugós matracokról szinte mindenkinek a kemény, áthullámzó bonell-rugós matracok jutnak eszébe, ezzel azonosítják őket.
Amíg azonban a Bonell-rugózat nagyméretű, egymáshoz fűzött spirális rugókból áll, addig a táskarugózatot már sok kis méretű, tasakokba varrt – tehát egymástól független, külön mozgó – rugócskák alkotják.

A táskarugós – zsákrugóként vagy ritkábban Marshall-rugóként is hallhatunk róla – matrac az önállóan működő, sok apró rugó miatt nemcsak kényelmesebb, - hiszen jobban alkalmazkodik a test természetes íveihez -, de sokkalta tartósabb megoldás is, mint a bonell-rugós matracok, ráadásul velük szemben pontrugalmas, ezért az egymás mellett alvók nem zavarják meg a másik pihenését.

Amennyiben kedveljük a ruganyos komfortot, érdemes a táskarugós matracok között keresgélni és messzire elkerülni a régi rendszerű bonell-rugós ágybetéteket. Van néhány alapvető kritérium, melyet táskarugós matracunkkal szemben szinte kötelező támasztanunk.

A táskarugós matrac feszességét (keménységét), kényelmességét és tartósságát (ezzel pedig minőségét) a rugószám/rugósűrűség, a rugók vastagsága és a kényelmi réteg jellemzői határozzák meg.
Ha tehetjük, válasszunk 300-400 db/m2-es rugósűrűségű zsákrugós matracot, mely már átlag feletti és nagy kényelmet nyújt, valamint igazán tartós kivitelű. Amennyiben a keményebb felületű matracok állnak közelebb hozzánk (ezeket mi csak háton fekvéshez és az átlagos nagyobb testsúly vagy erősebb testalkat esetén ajánljuk) érdemes vastagabb rugózattal rendelkezőt vásárolni (kb. 1-9-2,2 mm), amennyiben komfortosabbat szeretnénk, akkor az 1,5-1,8 mm közötti lehet optimális.

A gerincbarát táskarugós matrac ergonómiai zónákkal rendelkezik, vagyis a rugók vastagsága eltérő a rugózaton belül, a váll és csípő részen némileg vékonyabbak, hiszen ezeken a pontokon lágyabbnak kell lennie a matracnak, hogy a csigolyákat feszültség szempontjából hatékonyan tehermentesítse.
Hiába kényelmes a táskarugózat, az acélrugók önmagukban még nem adhatnak elegendő kényelmet, ezért azokat valamilyen kényelmi réteggel teszik komfortosabbá, puhábbá. Ez lehet valamiféle habanyag (memory hab, nagyrugalmas HR hideghab, stb.), latex vagy akár mini táskarugózat is.
Az pedig hogy milyen legyen ez a komfortréteg (milyen vastag, milyen anyagú) kényelmi igényeink illetve az előbb említett tényezők fogják meghatározni.

Bio matracok
A habanyagok fokozatos fejlődésével és előtérbe jutásával a rugós matracok mellett a „bio” kókusz és latex matracok is kezdenek kikerülni a fókuszpontból.

Abba a kérdéskörbe, hogy mennyire készülnek valójában természetes anyagból a biomatracok most hely hiányában nem tudunk mélyebben belemenni, inkább csak az érintjük, mire kell figyelnünk választáskor.
A kemény, rideg kókusz a legkevésbé jól felhasználható alapanyag. Legfeljebb a matrac aljára lehet elképzelni, ugyanis a formakövetése bőven hagy maga után kívánnivalót. Vele szemben a latex viszont nagyon praktikus alapanyag.

A kaucsukfa tejéből vulkanizált gumilatex matrac egyedülállóan rugalmas, általában jól szellőzik, időtálló és a memory habhoz hasonlóan kényelmes.
Bár a latex matracok jelentős része részben vagy egészében szintetikus latexből készül, ha formatartó, jól szellőző, igazán kényelmes matracot szeretnénk, akkor érdemes olyan latexet választani, melynek magas a természetes latex tartalma (legalább 80-90%).

Két nagyobb technológia ismert a latex gyártás területén, az egyiket Dunlopnak hívják, a másik pedig a Talalay névre hallgat. Előbbi már az 1930-as évektől „dívott”, ez a latex alapvetően tömörebb illetve egyes vélemények szerint merevebb és keményebb is (az „ellenoldal” emiatt rosszabbul szellőzőnek is tartja). Az újabb Talalay latex pedig pont ellenkezőleg, szellősebb, könnyebb és rugalmasabb.

Egyes vélemények szerint a tömörségben különbözik csak a kétféle latex, ami nem érinti a keménységét, rugalmasságát és átszellőzését. A habanyagoknál ez mindenképpen igaz, a latexszel kapcsolatban nehéz igazságot tenni.

A két technológiának köszönhetően léteznek lágyabb és rugalmasabb illetve keményebb és merevebb felületű latex matracok. A gerinc tehermentesítésére az előbbi, félkemény latexek lehetnek alkalmasak, a keményebbek pedig a magas versenysúlyban lévőknek optimálisak.

Habmatracok
Bár a végére hagytuk, a habmatracok közül választani manapság talán a legjobb megoldás. Az elmúlt évtizedekben a különféle habanyagok töretlen fejlődésének lehettünk szemtanúi, ilyen volt például a memory gél, a cellpur vagy éppen a nagy rugalmasságú (HR) hideghab kifejlesztése.
A memory matracokat manapság a legkényelmesebbek ágybetétek között tartjuk számon, ez a különleges, súlyra és hőre lágyuló, nyomáscsökkentő anyag – mely kényelmi rétegként jelenik meg más hab vagy éppen rugós alapon – hihetetlen kényelmet nyújt, mivel tökéletes formakövetést ad a pihenő testnek.

Az hogy milyen vastagságú memory hab legyen matracunk tetején komfortigényünk illetve az alatta lévő alátámasztó rétegek tulajdonságai szabják meg. Általánosságban elmondható, hogy a 4-7 centi vastag memory hab már optimális lehet, de bizonyos esetekben az ennél vékonyabb vagy vastagabb is elláthatja funkcióját. A minőség és tartósság legfontosabb fokmérője a memory hab sűrűsége. Ha igazán tartós és kényelmes memory matracot szeretnénk, akkor ez az érték legyen minimum 50 kg/m3. Persze az sem baj, ha ennél sűrűbb az anyag.

Pozitív tulajdonságai mellett sajnos kevés szó esik a hagyományos memory hab legnagyobb hátrányáról, a csapnivaló szellőzéséről. Izzadósabbaknak a memória hab ezért nem praktikus, ilyen esetben érdemes más alapanyagot, esetleg jól átszellőző Cellpur memory habot választani. A kitűnően variálható, tartós és átszellőző hideghab ma a legjobb alapanyagok közé tartozik.

Mivel bármilyen formában és keménységben elkészíthető, nem kell más anyagokkal kombinálni. Ha a hideghabra voksolunk, a nagyrugalmasságú (HR) és nagy sűrűségű (HD) hideghabok között érdemes nézelődni. A HR hideghab rugalmasabb és nagyobb komfortot biztosít a hagyományos hideghabnál. Amennyiben pedig formatartó matracot szeretnénk, érdemes a hagyományos 28-32 kg/m3 sűrűségű habnál nagyobb sűrűséget keresni.

Néhány bónusz tipp a választáshoz

• Személyes próba nélkül szinte lehetetlen megtalálni a megfelelőt. Ennek tükrében érdemes időt szánni a próbálgatásra, hiszen a következő 6-8-10 évet ezen a matracon fogjuk tölteni...
• Érdemes olyan matracot választani, amely mellé jár pénzvisszafizetési garancia. Még a leggondosabb tervezés mellett is kiderülhet ugyanis, hogy az új ágybetét kényelmetlen lesz.
• Keressünk levehető huzattal készült matracot, így a tisztítás nem lesz valóra vált rémálom, ha történik valamilyen nem várt esemény.

További tippek ágybetét témában ide kattintva olvashatók. 

Ha további kérdés merülne fel, akkor a hahn.gabor@matracman.hu címen válaszolunk