A tervezés sikere azonban nem csak az építészen, hanem rajtunk megbízókon is múlik. Erdei Tibor a Babilon 77. építésziroda cégvezető építésze szerint pénzt, időt és nem kevés bosszúságot spórolhatunk meg, ha okosan választunk tervezőt.
Hogyan érdemes tervezőt választani és milyen jogos elvárásaink lehetnek vele szemben?
Építész, tervező választásakor a pénzen kívül érdemes referenciákat és ajánlásokat kérni. Fontos a személyes találkozás és az azonos hullámhossz, illetve az építész hozzáállása (segítő, korrekt), gyakorlati tapasztalata. Fontos, hogy a terveztető érezze a törődést, az alternatív javaslatokat, melyek segítik döntéseit. Hasznos elmenni egy-két helyre, amit a számunkra szimpatikus építész tervezett és azt is jó tudni, hogy ő lesz-e a tervező vagy lepasszolja valakinek a munkát az irodában. Bizonyos körülmények között (helyi adottságok, műemlékek stb.) jobb helyi építészt keresni, de a legfontosabb dolog a bizalom.
A megfelelő bizalmi kapcsolat során az építész sok apró, de lényeges információt kaphat meg, hogy megvalósíthassa a megbízó álmát. Az általam jónak tartott építész az alapvető, precíz mérnöki tulajdonsága mellett egy kicsit gazdasági szakember (tudja körülbelül mennyibe fog kerülni), művész (képes esztétikusat, harmonikusat tervezni), menedzser (szervez és intézkedik) és jól kérdező pszichológus is, aki előre látja, hogyan zajlik majd az élet az általa tervezett épületben és tud bánni a kivitelezőkkel is.
Mi az optimális, elvárható menete egy tervezésnek?
A színvonalas tervezés érdekében szükséges megismerni az építtető igényeit és magát a tervezési területet, azaz a helyet, a környezetet. Csak ezután jöhet a vázlatok elkészítése, a tervek kidolgozása, az engedélyezés, a döntés és a kivitelezés felügyelete. Fontos, hogy a munka megkezdése előtt tervezési szerződés szülessen, amely a teljesítés maradéktalan betartásáról biztosítja a feleket. Ebben mindenképpen szót kell ejteni a műszaki tartalomról, a vállalt feladatokról és díjazásukról, a fizetés ütemezéséről, feltételeiről és a garanciákról. A tervezés díját (osztozik rajta az építész és a bevont szakági tervezők) általában három részletben kell kifizetni. Kamarai ajánlás szerint az össz. díjazás az ingatlan bekerülési költségének 2-4%-a.
Ebből a díjazásból a vázlatterv ~10-15%, az engedélyezési tervkészítés ~30-35%, a kiviteli terv pedig ~50-55%. A vázlatterv (egyszerű esetben 5-6 hét) manapság számítógéppel, látványtervvel együtt készül és szabadon módosítható. Tartalmazza az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat. Rutinos tervező tudja, hogy az építtető sokszor beleszeret a tervbe és, ha muszáj, sem akar változtatni rajta, ezért már a vázlattervnél (ideális az 1:200 léptékű) igyekszik a legjobbat megmutatni. Így figyeli a helyhatóságok által rögzített építési és helyi előírásokat (házak magassága, tetők dőlésszöge), a földrajzi, természeti adottságokat, a ház tájolását vagy épp az utcakép harmóniáját.
A vázlattervet követi az engedélyeztetési terv (12-18 hét), amely például tartalmazza, hogy mekkora a telek zöld és burkolt területeinek aránya, milyen a benapozás, a hőszigetelési jellemző vagy az építési anyag. De ebben rögzítik azokat a műszaki paramétereket is, melyek alapján az építési engedélyt kiadják. A tervek, szakvélemények, tulajdoni viszonyok, építési előírások dokumentálása az építtető feladatai, de írásbeli megbízással a tervezők is beszerezhetik a szükséges igazolásokat (pl.: helyszínrajz, hőtechnikai igazolás, szükség esetén környezetvédelmi, műemlékvédelmi engedély) és le is adhatják azokat. Építési engedélyhez általában 60 nap alatt jutunk.
De, ha a dokumentálás nem megfelelő, akkor komoly csúszások keletkezhetnek és a kiadások is nőnek. Az építési engedélytől nem térhet el sem az építtető, sem a kivitelező, csak akkor, ha módosítási kérelmet ad be. Lakóingatlanok esetében nem érdemes spórolni a kiviteli terven (5-6 hét), mert ez jelent garanciát arra, hogy az épület a tervezett módon és költségekkel épül meg. Minőségi követelményekre, elmaradt, hibás vagy hiányos teljesítés díjazására is célszerű már a szerződésben kitérni.
Milyen alapvető dolgokat kell a megbízónak szem előtt tartani?
Legfontosabb átgondolni az ár/érték arányt és tudni meddig nyújtózkodhat. Bár ez ma, amikor az építési termékek, beépített anyagok és szerkezetek ára nagy szórással változik szakember nélkül nem könnyű feladat. Tudni kell, hogy az aktuális döntések 15-30 évre is kihatnak, így a jövőbeni életükre is gondolni kell, vagy az eladhatóságot kell szem előtt tartani. Szükség van önismeretre, az igények és a lakóterek funkcióinak ismeretére, illetve esetleges, ésszerű „megalkuvásokra”. Összességében ez a tervezés/tanácsadás folyamata. A tervezés díját a Magyar Építész Kamara és a Mérnöki Kamara által elfogadott és közzé tett díjtáblázatok tartalmazzák, melyek bárki számára interneten is elérhetők. Komplett épülettervezésnél százalékos, tanácsadásnál napi-, óradíj értékek alkalmazása van gyakorlatban.
Milyen felelőssége van a tervezőnek?
A tervező felelősségi körét a Ptk. szabályozza. Ezen túl, mindazon vállalásokat felelős jól teljesíteni, melyeket a tervezési szerződés tartalmaz. Sőt szakmai és etikai kötelezettsége is van. Szakmailag a tőle elvárható magas színvonalon a legújabb műszaki és technikai vívmányok betervezése, alkalmazása, etikai szempontból pedig a kamarai előírások megtartása kötelezi.
Újat tervezni vagy átépíteni, áttervezni nehezebb?
A tervezés egy sok ismeretlenes egyenlettel indul, amelyben az ismeretlenek minden tervezési feladatnál mások és mások. Képletet felállítani nem lehet, ráadásul a tervezők sem egyformák. Ki ezt, ki azt szereti. A tervező soha nem elégedett, tökéletes ház nincs. Az elégedettségi szint valamilyen értéktényezők felállításával talán kezelhető, de ezek ugyanúgy változnak, mint a világ körülöttünk. Ami mérhető, azt meg tudjuk fogalmazni, ami nem (emberi ízlés, szépérzék, esztétika) az szubjektív. A legfontosabb, hogy a megrendelő sok év után is elégedett legyen.
Mit tehetünk, ha nem azt kapjuk, amit vártunk?
Mivel a folyamat bonyolult és összetett nem nagyon létezik tökéletes terv. Ezt a tervezőnek és a beruházónak is tudomásul kell vennie. Gyakran menet közben változik a tervezési program és több vázlatterv után készül el a végleges terv. De a tervezési szerződésben rögzítve van a tervezési program és a beruházási koncepció is, melynek megtestesítője az elkészült terv és költségvetés.
Így a kölcsönös bizalomra épülő tervezési folyamat nem engedi meg a „nem azt kaptam, amit vártam” esetet, mert az egyes tervezési lépcsők garanciát jelentenek a jó teljesítésre és a korrekt viszony megtartására. Ritka, de előfordulhat, hogy a megbízó és a tervező elképzelései nem közelednek, hanem távolodnak egymástól. Ha a teljesítés szerződés szerint történt, azt a megbízó és a tervező közös megegyezésével el kell számolni. Ilyenkor értékelődik fel a dokumentálás jelentősége (az egyeztetéseken elhangzottak, részmunkák elkészítése, pontos tervezési fázisok megtartása).
Mi a garancia arra, hogy nem tucat tervet vásárolunk?
Nincs két egyforma terv. Léteznek tervezési stílusok, egyéni építészeti jegyek, de magára valamit is adó tervező munkája során egy terv, csak egy létesítési célt szolgálhat. Védetté egy szellemi alkotás akkor válhat, ha többször megismételhető egységet képez. Azonban a tervek egyediségére, az igények sokszínűségére gondolva, nem hinném, hogy volnának mindenben megegyező épületek. Ha mégis, az már etikai, jogszabályi kérdés, hiszen a szellemi alkotásokat törvény védi, azok elsajátítása alkotói hozzájárulás nélkül nem lehetséges.
Mi volt a legextrémebb kérés pályafutásod során?
Mindig vannak újabb és korábban elképzelhetetlennek tartott egyéni elképzelések, amelyeket szakmai, etikai és jogszabályi határok megtartása mellett tiszteletben tartok. Érdekes volt azonban egy földszint plusz tetőtér beépítésű épületben az egyszemélyes lift igénye. Célját a mai napig nem értem, de a megbízó kéréseiben a legelsők között szerepelt, így fontosnak éreztem. Nagyon örülök viszont azoknak a megbízásoknak, ahol a kor követelményeinek, esztétikai és műszaki szempontok szerint is, legmegfelelőbb épületet lehet tervezni.
Szoboszlai Krisztina