A CT a felnőttek körében is félelmetesnek tűnik, hát még a gyerekeknek. Hosszú időre bezárva egy csőben, ahol mozdulatlanul kell feküdni, míg a szkenner végigpásztázza milliméterről milliméterre testünk porcikáit, nem egy kellemes élmény. Sokakból előjöhet a klausztrofóbia vagy egy enyhébb pánikattak. Pedig ez a módszer egy igen megbízható és hatásos vizsgálati eljárás, melynek során viszonylag gyorsan és fájdalommentesen sok mindenre fény derülhet. Éppen ezért döntöttek úgy a kórház vezetői, hogy ezt a helyiséget barátságosabbá varázsolják.
A faldekoráció színes, mozgalmas és minél többet szeretne elfedni a fehér zümmögő ismeretlen gépekből. A kalózos témával burkolt szobában a műszerek szinte észrevétlenek maradnak. A falakon a grimaszoló állatfigurákat ábrázoló rajzok dominálnak a kapcsolók és műszerfalak mögött.
A szoba egy kikötői jelenetet elevenít meg, ahol a padló a kék tengert szimbolizálja, és a vizsgálóasztal egy kifutásra váró hajót szimbolizál. Amikor ez az asztal elindul a csőbe, a gyerekek azt látják, hogy egy kalózhajó fedélzetén lassan a nyílt tenger felé veszik az irányt. Magára a műszerre egy kormányt festettek, melyen át egy másik hajót láthatunk, ami szintén a tenger felé tart. A gépezetet speciálisan úgy fejlesztették ki, hogy a lehető legkevesebb sugárdózist kapják a betegek. Minden vizsgálat egy kellemes élményként marad és talán a további vizsgálatok elé is könnyebben néznek.
Szöveg: Szoboszlai Réka
