Az általános tananyag mellett - csodálatos környezetben és épületben - holisztikus és "zöld oktatás" is folyik, azért, hogy élni, együtt élni tanítsák a fiatalokat a bolygóval, és így olyan diplomásokat képezzenek, akiknek felelősségtudata van a környezet, az élővilág és a Föld iránt. Ez az úttörő kísérlet rendkívüli figyelmet eredményezett az iskola számára, így a világ minden tájáról érkeztek látogatók, akik mind-mind az épületet, az oktatást és a körülményeket csodálták. (Ezt most is meg lehet tenni, mert hétfőn, szerdán és pénteken majdhogynem vezetett túrák vannak az iskolai projekt bemutatására átszámolva mindössze körülbelül 2500 forintért.)

A kanadai John Hardy és felesége, Cynthia luxus ékszereket terveztek, amikor elhatározták, hogy többet szeretnének jelen lenni gyermekeik életében. Eladták hát vállalkozásaikat és mindenüket egy lapra feltéve, belevágtak a nyolchektáros (beépített terület 5534 négyzetméter) "zöld iskola" oktatási programba, ami alapjában véve a fenntarthatóságról szól és egy teljesen bambuszból épült oktatási és bemutató épületcsoportból áll. Lényegében azt is mondhatnánk, hogy ez egy bemutató falu az Ayung folyó partján, amely teljesen a fenntarthatóság alapelveire, a környezetvédelemre és a környezettudatosságra épül.

A nyugati parton találhatók a tantermek, könyvtárak és konyhák, a keleti parton pedig az otthonok, a kulturális központok, a vendégházak és a villák. Már az is csodaszámba ment, hogy az iskola szívének nevezett 60 méter hosszú és 19 méter magas központi épületet három hónap alatt építették meg. Az épület három lineárisan elhelyezkedő csomópontjai döngölt földes, sárfalú, nádtetős, spirális szerkezettel rendelkező, háromemeletes, csigalépcsős építmények. Az építkezés helyi emberek segítségével, helyi anyagokból és helyi építési technikákat felhasználva valósult meg.

Az épületszerkezet tartóelemeiként szolgáló bambusz rudak kapcsolódási és rögzítési pontjai mind-mind egymásba fonódó bambuszokból állnak, ahol a fény az oszlopok által keretezett kör alakú tetőablakon jut be a belső térbe. Tetőablakok máshol is biztosítják a természetes fényt, de azok egyike sem szabályos forma. A hatalmas méretű bambuszokat fa gyűrű foglalja keretbe, ami a szerkezetek tartó és kapcsoló elemeit is jelenti. A bambusz rudakra néhány helyen húrok vannak rögzítve így bárki, akinek kedve támad hárfaszerűen megszólaltathatja az épületet.

A hatalmas belső terek többféle funkcióval rendelkezhetnek, szabadon alakíthatók, hiszen minden berendezés könnyű bambuszból van. A tantermek helyiségei leginkább egy magyar jurtához hasonlítanak, ahol a teret az építőanyag természetes hajlása a konkáv és konvex idomok határozzák meg. Így van ez a folyón átívelő Kul-Kul híd esetében is, ami a nyugati és a keleti partot köti össze.

Mindez egy ember álmának megvalósulása, ami 3.120.000 amerikai dollárba került.

Szoboszlai Krisztina