Az organikus design fel-felütötte fejét az idők során. Hol élőlényeknek álcázott bútorok formájában támadott (szecesszió), hol csavaros-púpos kőzetnek látszó épületek képében jelent és jelenik meg (Frank O. Gehry). A Feng-shui sem véletlenül hódít rendületlenül évek óta. Az emberek legbelsőjében dolgozó kód mérhetetlenül táplálja azt az el nem múló vágyat, ami hajt bennünket oda, ahonnan jöttünk, ne nem a fára persze, de mindenképpen vissza a természethez.
A lakberendezés különös világa - amely hol beton tömböket, hol coriant, hol virágmintás vynil tapétát emel piedesztálra - ismét trendivé nyilvánította a természetes anyagokat. F. L. Wright törekvése, hogy elmossa a kint és bent közötti határvonalat újra tetszetős vonulat a lakóterek megalkotásánál. Az aszfaltba nyomott kavicsok, a szebbnél szebb fa furnérok (hogy azért mégse kelljen egész erdőket kiirtani egy nagyobb kredenc kedvéjért…), a bőr, a selyem, a gránit, a mészkő mind minket körülvevő anyagok. Viszonylag könnyű hozzájuk jutni, és ha valaki igényes, harmonikus és trendi belső tér kialakítására vállalkozik manapság, ezek használata nem hogy ajánlott, de egyenesen kötelező!
Előnyös tulajdonságaikon túl – szépek, utánozhatatlanok, és nem utolsó sorban strapabíróbbak, mint műtársaik – melegséget, harmóniát, élettel teliséget sugároznak, és nem kell nagy keleti filozófusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ez jó. Egyetlen hátrányként sajnos meg kell említsük, hogy némelyikükért bizony súlyos összegeket kell kifizetni, ezért okosabb, ha csínján bánunk velük otthonunk megalkotásánál.
Persze ennek a ténynek is van magyarázata. A természetes anyagok színspektruma valószínűleg a végtelen plusz egy felé esik. Mesterséges úton egyszerűen előállíthatatlanok. Az anyag sűrűsége és egyéb fizikai tulajdonságai (alakja, nagysága) meghatározzák, hogy a fény hogyan vetül rajuk. Megszoktuk, hogy a borostyánon át-átvillannak a fénycsóvák, de a grániton inkább ezüstösen csillognak. Itt érkeztünk el az ár csillagászati mivoltának másik okához: a megmunkáláshoz. Ezeket az anyagokat is komoly gépekkel szabják megfelelő formára és nagyságra, csiszolják felületüket, stb. De! És ez egy nagy de! Az, ahogyan a természetben megtalálhatóak, na az sok ezerféle. Így aztán nincs olyan gépsor, ami a kezdetektől a végig elbánna velük. Ez indukálja a súlyozottabb emberi munkát, mely korunk egyik legdrágább kincse. Csakúgy, mint az általuk megmunkált szépségek.
A vizes helyiségekben bátran használhatunk például mészkövet (bármilyen formában), a látvány mindenképpen pazar lesz. Kombináljuk rattan tárolókkal, a fürdőben bambusz kilépővel, a műanyag zuhanytálcát pedig cseréljük le egy klassz teak fa rácsozatra. A még mindig nagyon divatos mediterrán stílusú lakásokban a nappali és a háló padlója is lehet hidegburkolat. Erre dobhatunk sisal vagy tengerifű szőnyeget. Ez azért is jó megoldás, mert a sokféle fa mellé (melyeknek színe és erezete nem egyszer közelharcot vív egymással) kellemesebb a szemnek egy egészen más természetes anyag, ami lágyabb, és nem bontja meg a természetességet. Dobjunk pár bőr és nemez párnát a kanapénkra, és máris trendibb a lakásunk! A hálóban tobzódhatunk a „nemes” textilek használatában: len ágynemű, santung függöny, gyapjútakaró. A színekre ügyelve (akár mind lehet ugyanabban a tónusban) igen kellemes a sokféle puha anyag látványa és érzete.
Ha új lakásba választunk burkolatot, vagy a felújításnál burkolatcserére is szükség van, ne sajnáljuk a pénzt a jobb minőségű, igényesebben megmunkált, természetes anyagú burkolatokra. Laminált helyett akár exótából készültet, műanyag helyett gránitot, beton helyett termésköveket. Inkább gyűjtögessünk még egy picit, mert lakásunk hangulata és melegség érzete sok mindent megér.
Szóval, ha legközelebb a lakásfelújítás/csinosítás ideje jön el, nézzetek körül, talán érdemesnek találtok egy négyzetméternyi carrarai márványt installálni a gres lapok helyett…
Sipaki Annamária
