Ebben az esetben feltétlenül készíttessünk a tervezővel kivitelezési tervet, ami nagyobb léptékű és sokkal részletesebb, mint az engedélyterv. Ássuk bele magunkat az építési szakirodalomba, képezzük magunkat ki minden szakterületen, amennyire csak tudjuk, mert szükségünk lesz rá. Sajnos sokszor kellett szembesülnöm azzal, hogy ami nekem a családom fészke, az életművem része, az az építkezésen dolgozóknak csak „melóhely”.
Ebből következően amit lehet, úgy végeznek el, ahogy nekik a legkönnyebb, és nem mindig úgy, ahogy azt a lehető legjobban lehetne. Ha erre nem vagyunk idegileg felkészülve, jobb, ha megbízunk az építés vezetésével egy építész technikust, aki felkészült, tapasztalt és valószínűleg behozza azt a pénzt, amit a munkadíjára fordítunk. Az a tapasztalat, aminek birtokában van megspórolhat nekünk felesleges kiadásokat úgy az anyagok, mint a munkadíjak terén.
Kezdődhet az építkezés!
Amennyiben részben, vagy egészen alá lesz pincézve az épületünk, célszerű a pincetömböt markolóval kiemeltetni. Első lépésben a 30-40 cm-es termőréteget tolassuk egy kupacba, majd jöhet a nagyobb tömegű altalaj feltornyozása, egy ,a háztól nem túl messze eső helyre. Ez utóbbi földnek a lábazat feltöltésénél, valamint a terepszint kiegyenlítésénél lesz szerepe, a termőrétegre pedig a kertépítésnél lesz szükségünk.
A pincék falát vasalt beton alapra állított, soronként vagy két soronként két szál betonacéllal megerősített, kötésbe rakott, betonnal kitöltött zsalukőből rakják leggyakrabban. Ekkor is, mint minden betonozási munkánál ragaszkodni kell a beton tömörítéséhez, hogy ne maradjanak hézagok, kitöltetlen részek, mert azok nagyon meggyengítik a betont.
Pince létesítése előtt el kell dönteni, hogy kívánjuk-e víz-, illetve hőszigeteléssel ellátni. Bár számomra ez nem lehet kérdés, mégis a környezetemben, sokan (a homoktalajra hivatkozva) elhagyják a szigetelést. Valóban, egy teljes „teknőszigetelés” megdrágítja az építkezést, de ha többre szeretnénk használni a pincénket, mint zöldség, vagy bortárolás, le kell szigetelni.
Gondoljunk csak bele, hogy egy nagyobb nyári zápor is átáztathatja a betonfalakat amiről lepereg a vakolat, megsárgul a meszelés. Egy jól kivitelezett alagsor egy csomó dologra használható: itt helyezhetjük el a kazánt és az összes tartozékát (csövek, tágulási tartályok, szelepek). A plafonon futhatnak, ezáltal bármikor bontás nélkül javíthatók, könnyebben bővíthetők a víz- és fűtéscsövek, a mosás, szárítás nagy helyigénnyel járó tevékenysége is lebonyolítható itt, főleg, ha még azzal is megkönnyítjük a munkánkat, hogy a fürdőszobában szennyes ledobó nyílást csináltatunk. Érdemes egy mosogatót is elhelyezni itt, hogy vízvételi lehetőségünk is legyen. Lebonyolíthatjuk itt a nyári befőzést is, ha van gáztűzhelyünk, amit ide beköthetünk.
Lehet itt egy jó kis barkácsműhely, sokan konditermet, szaunát helyeznek el. Érdemes előre elgondolkodni ezeken, mert a víz és a fűtés kiállásokat mindenképpen célszerű előkészítés szintjén létre hozatni.
A jól megkötött, stabil pincefalakra kétféle födém kerülhet: vasbetongerendákból és béléstestekből összeállított, vagy monolit ( alázsaluzott, vashálóval ellátott, helyszínen egyben kiöntött) betonfödém, a megfelelő helyeken áttörésekkel a csövek számára. Az első megoldást a magánépíttetők, az utóbbit az építőcégek alkalmazzák. Az egész pincefalat aztán (a gerendás megoldásnál) körbeveszik egy vasbeton koszorúval, majd vashálós beton fedés következik, ami még nem a végleges padlónk, hanem az ún. szerelőbeton. Ezek után a leendő falak alatt , - a toldásoknál tízcentis átfedéssel - elhelyezik a szigetelő lemezcsíkokat, majd indulhat a falazás. Milyen falazóanyagokat használjunk? Ez következő témánk...
Dr. Bartháné Harsányi Nóra
