Várakozásai szerint a hitelezés beszűkülése és a gazdasági válság miatt valószínűleg jelentős áresésre kerül sor 2009-2010-ben. 2004 óta a nominális árak stagnáltak vagy kismértékben csökkentek a magyar lakáspiacon. Az inflációval kiigazított számok szerint 2005-ben 2,7 százalékos, 2006-ban 5,3 százalékos, 2007-ben 5,7 százalékos, míg 2008-ban 4,2 százalékos volt a lakásárak csökkenésének mértéke. 2009 első negyedévében 10-30 százalékos mértékben eshettek tovább az árak a Colliers becslése szerint.
Magyarországon 2003 és 2004 során került sor áremelkedésre, amikor is az inflációval kiigazított árak 5,45 százalékkal növekedtek. Ez jelentős részben a kamattámogatás rendszerének volt köszönhető. 2003-tól a támogatott hitelek aránya 29 százalékról 69 százalékra emelkedett. A teljes kihelyezett összeg 85 százaléka volt támogatott. A rendszer fenntartása azonban túl drága volt, a GDP 1,8 százalékát tette ki 2003-ban. A szigorítás hatására a 2004-es 51 százalékról 2008-ra 10 százalékra csökkent az új, támogatott hitelek aránya.
A támogatás szigorodása ellenére azonban a jelzálogpiac ezt követően is erős növekedést mutatott, ami a devizahitelek elterjedésének volt köszönhető. A svájci frank alapú hitelek értéke a 2004-es 124 millióról 2008-ra 2,33 milliárd forintra nőtt, részesedése 6 százalékról 57 százalékra. 2008 októberében azonban az olcsó hitelek korszaka véget ért. Az elemzés kitér arra is, hogy a külföldi érdeklődés jelentős mértékben csökkent a budapesti ingatlanok iránt, a spanyol és az ír vevők eltűntek, az eladási idők megnyúltak. A lap összegzése szerint pedig nehéz idők várnak a magyar lakástulajdonosokra.
Két elszenvedője lesz a megszorításoknak a lakáspiacon
A kormányzat által jelzett változások várhatóan az ingatlanpiacra is hatással lesznek, s a megszorításoknak két elszenvedője lesz: egyrészt a kis, másrészt az új építésű lakások fogják leginkább megérezni az intézkedések hatását – legalábbis a Central Home elemzése szerint. A kisebb lakásokat eddig jellemzően azok a fiatalok vásároltak, akik csekély önerővel rendelkeztek, és általában a szocpol segítségével jutottak lakáshoz. Ők a szocpol eltörlése miatt jóval drágábban juthatnak júliustól ingatlanhoz. Eközben az új építésű lakások esetében várhatóan emelkedni fognak az árak, a drágulásnak köszönhetően pedig az érdeklődés csökkenni fog. Ennek hatására áresésre kerülhet sor. Az elemzés megjegyzi azt is, hogy a külföldi vásárlók aránya csökken, a hazai vásárlók aránya megközelíti a 90 százalékot. Ugyanakkor 30-35 százalékuk vásárol készpénzzel lakást. Akik mégis hitelt vesznek fel, azok inkább forint alapú hitelt választanak a kisebb kockázatvállalás miatt.
A cég egyébként úgy véli, hogy az üresen álló lakásokra középtávon megoldást nyújthat a Nyugat-Európában is bevált bérlakásprogram, amely során szociális alapon nyújt az állam lakást a rászorulóknak. Ez a megoldás jellemzően a Budapest külvárosában üresen álló vagy még épülő lakásokat érintheti majd, mivel szerintük a belvárosban továbbra sem érezhető a piac stagnálása. Ott a cég reményei szerint mindössze a piac kisebb-nagyobb átalakulásával kell számolni.
