Ez az a hely, ahol egykoron rendelt ideje volt a munkának és az ünnepnek, a bölcsességnek és a szenvedélynek.

Kék, fehér, görög stílus

Ez a tiszta, a szenvedélyeket is tudatosan felszabadító attitűd átsugárzik azon a stíluson is, amit mi görögnek ismerünk.

Mikor válasszuk? Ha van egy jó kis parasztházunk, vagy egy nyaralónk, amelyben szívesen megidéznénk a görög hangulatot. Ehhez minimális kellékekre van szükségünk, hiszen ez az a stílus, mely főként a színekre helyezi a hangsúly, mi által egységes, kötött, és biztonságos, nem sokat tudnunk tévedni, ha e stílus kialakítására törekszünk.

Légkör: Természetesen ez is mediterrán, mégis másképpen, mint az olasz, vagy a spanyol. A görög építészet rendelkezik egy erőteljes, klasszikus vonallal, amelyet az utazó egész Görögország területén megcsodálhat, és amelynek stílusjegyei, nemes anyagai feltűnnek a jómódú házak belső tereiben is. Másrészt, ha a népi hagyományt tekintjük, akkor leginkább a magyar népiességgel rokon jellemzőket találunk, főként egyes formák terén. A hagyományos görög légkör legfőbb jellemzői: tisztelet, érzékenység és egyszerűség. Az élet, és a lét tisztelete, vagy az összetartozás, melyre emlékeztet a körtánc, vagy a fekete ruhás papok, a szeretet, mely ízt ad a lapos kenyérnek, s az egyszerű ízek harmóniája - mindez kifejeződik a stílus által képviselt színekben, formákban is.

Falak: Szobrászi módon alkotott, fehérre meszelt épületek. Rusztikus, egyszerű, férfias formák. A helyiségek falaiba sokszor polcokat, vagy élelmiszertárolókat építenek be agyagból. A házak tetejét domború terrakotta cserepek, vagy jellegzetes, hellyel-közzel megjelenő kupolák borítják, de a tetők olykor laposak is maradhatnak.

Padló: Sokszor fekete és fehér kavicsokkal rakják ki, vagy ha csempét használnak, akkor azok diszkrétek, és azonos tónusokból állnak.

Színek: Az egész stílust két hibátlan, tiszta szín határozza meg: a fehér és a kék. Mindkettő hűsítő, nyugtató hatást kelt a nyári hőségben. A fehérre meszelt vakolat férfias, rusztikus látványt nyújt. Ezt a makulátlan tisztaságot, hűvösséget feloldja az ajtók, ablakok festésénél használt világoskék, illetve a tengerkék. Ezek a kékek nemcsak dekoratívak, hanem adnak némi emelkedettséget is az egész stílusnak: éteri és elementáris hatást keltenek. És éppen ez az, amiben a görög stílus eltér a más mediterrán tájakon megtalálható tobzódó színek kavalkádjától. Nincs itt semmi fölösleges, hivalkodó.

A famunkákat és sok minden mást is sokszor hasonló módon festik le, a csónaktól az ajtóig, a kaspóktól az öntözőkannáig, a biciklitől az ablakig. A fehér alapon olykor megjelenik egy-egy geometrikus minta is, minden túlzástól mentesen. Némelyik görög szigeten az égszínkék mellett előfordul egy-két különleges árnyalat, mint a citromzöld, olívzöld, az okker, illetve a rozsdavörös. Ekkor a népies stílus érvényesül igazán, és az ilyen festett, geometrikusan osztott, színes falrészek, az ezekbe beépített bútorok - amelyeket mintha festett brokát borítana - nem sokban különböznek a régi magyar paraszti szobabelsőktől.

Bútorok: A hagyományos görög enteriőrökben kevés bútort találunk. Természetesek, egyszerűek, nem többek, mint a zsalugáter, mely maga is a berendezés egyik fő összetevőjét képezi. Sok helyen megszokott dolog a csodálatos baldachinos ágyak látványa.

Textilek, kelmék: Három közkedvelt anyagot említhetünk: a gyapjút, pamutot és a lenvásznat. A gyapjúból színes szőtteseket készítenek, amelyek geometrikus mintát hordoznak, és szőnyegként, vagy takaróként szolgálnak. Tipikusan görög darab a flokati, mely nehéz, fehér vagy törtfehér színű, bolyhos gyapjúszőnyeg. A pamutból csíkos, durva szőttesek készülnek, és előfordul még egy-egy madeirával díszített darab is.
A lenvászonból készült ágyneműket, lepedőket, takarókat és függönyöket egyszerű laposöltésekkel, színes selyemfonállal kihímezik.

Kiegészítők: Alapjában véve a görög stílus által használt dekoráció kimondottan egyszerű. Van azonban néhány sziget (pl. Szkürosz), ahol a színes, giccsbe hajló tárgyakat, részesítik előnyben. Ezektől eltekintve azonban elmondhatjuk, hogy a dekorációt általában a használati tárgyak képezik. Ilyenek pl. a széles szájú, magas cserépedények, a pithoszok, amelyek bor, vagy olaj tárolására alkalmasak, vagy az amforák, a kétfülű korsók.

Növények: A teraszokat, erkélyeket szőlőlugasok, repkény, borostyán árnyékolja, a levegőben pedig úszik a fűszeres virágillat.

Varázsszavak: Hagyomány, egyszerűség, szertartásosság, elfojtás és felszabadultság, nyugalom, erő, csönd, életbölcsesség, mélyen lapuló, és a művészetekben kifejeződő szenvedély, tisztaság.

Lázár Márta