A tulajdonosok azt kérték, hogy a 223 négyzetméteres lakásban valósuljon meg a szelektív felújítás és az új design ne csak a kreatív építészeti megoldások, hanem a szabadon álló bútorok és világítás gondos kiválasztását is jelentse. Már a vázlatos tervezés fázisában, a kezdeti beszélgetéseken is nyilvánvalóvá vált, hogy az új design kialakításánál törekednie kell a tervezőknek arra, hogy egy meleg és nyitott lakókörnyezet hozzanak létre egyedi kézműves részletekkel. Anyagok, mint a festett beton, az amerikai fekete dió, a bronz és az acél került kiválasztásra beleértve a kézzel készített, patinás, igazi pigment festékeket és a magas fényű lakk felületeket.
A lakás központja a nappali és az étkező, ami építészeti megoldásában egy konzolos rész az ötödik emeleten a födém alatt. Ám az érdekességek csak most kezdődnek! Az étkező külső felületét egyéni, "a falba beültetett növényfal" borítja, melyet azzal a szándékkal hoztak létre, hogy a nappali központi elemeként misztikus minőséget csempésszen az egyébként sem mindennapi élettérbe. A vertikálisan beültetett növényfal alatt egy sekély, vízzel teli, acéllemezekből hajtott tükröződő medence van, ami funkcionális dísz, hiszen ez fogja fel a vízcseppeket, melyek a függőleges kert fal rejtett öntözőrendszeréből kerülnek a medencébe, amiben nem csak a kishajók, hanem színes aranyhalak is úszkálnak.
A nappali legtöbb bútora rejtett, egyéni panelekből áll, melyeket használójuk kézzel húzhat, nyithat, állíthat fel. Van itt például sakk asztal, egy nagy nyolc láb hosszú diófa étkezőasztal és egy lehajtható megvilágított bár üveg polcokkal. Mindez kívülről egységes magasfényű fehér felületet kapott, mely biztosítja a világosságot is a hatalmas ablakok mellett.
A beépített bútorpanelek belsejében szinte, funkciók szerint elválasztott három szín dominál. A világos narancssárga, a melegen izzó sárga és a mély kék szín mind-mind passzol Piet Mondrian inspiráló festményeihez, illetve minden színt még erőteljesebben hangsúlyoznak a fehér falak és berendezési tárgyak. A legnagyobb, de a földöntúli lebegést meggátoló kontraszt, a sötétbarna padló. A székek mindegyikének egyedi a formavilága és önállóan is érdekes elemei a belső térnek, ráadásul a természetes anyagok kerültek előtérbe. Ezt a természetességet szó szerint megbolondítja kicsit a dohányzóasztalként funkcionáló két kis acél asztal, melynek felülete már-már elhiteti a szemlélődővel, hogy az tükörből készült. És, amikor egyetlen beépített bútordarab sincs lehajtva, akkor az egész tér egy hatalmas játszószobának tűnik.
Szoboszlai Krisztina
