Persze, majd kiderül, hogy még messze van a vége, mégis kellemes a lehatárolt terek között járkálni,
és gondolatban már berendezni a helyiségeket. Lássuk csak, miből készülhet a falazat és mire figyeljünk a kiválasztásánál.A főfalaknak igen fontos, teherviselő szerepük van, ezért lényeges, hogy stabil anyagból készüljenek. Ez érvényes mind a külső (körítő) falakra, mind a belső teherhordó falakra, hiszen mind a födémet, mind a tetőt ezek tartják. A jó külső faltól továbbá elvárjuk, hogy minél jobb hőszigetelő is legyen, ami két dolog együttes teljesülése esetén a legideálisabb.
Ez a két tényező a hőszigetelő érték, amit a könnyű, üreges szerkezetek, és a hőtároló képesség, amit a nagy tömegű, vastag falazatok teljesítenek. Ha tehát a legjobb megoldást keressük (stabil vastag falak, jó hőszigetelő képességgel ) akkor választhatunk pl. 38-as kerámia vagy, Ytong, falazót, amit elláthatunk egy 4-5 centiméteres polisztirollap, vagy a még jobban szellőző és szigetelő ásványgyapot táblával. Ismerkedjünk meg a k - értékkel! Ezzel a számmal jellemzik a különböző anyagok hőátbocsátását.
Egy korszerű falazó anyagnak maximum 0.5 lehet a k -értéke, de aki keveset szeretne fűtésre költeni, nyáron pedig kellemes belső hőmérsékletre vágyik, igyekezzen 0.4 alá szorítani ezt. Példaként : a nyers vasbeton ( szigeteletlen nyílásáthidalók, födémkoszorúk ) 3-3.3-as k- értékkel bírnak, nem csoda hát, hogy előbb-utóbb felbukkan a falsarkok nedvesedése nyomán a penész, amit csak külső hőszigeteléssel lehet utólag orvosolni. A nagy szilárdságú kisméretű tömör tégla (főleg pillérek, kémények építésére használják ma már) 1.75-ös, a 70-es években közkedvelt B30-as tégla pedig 1.39-es k - értékkel "büszkélkedhet".
Aki valamiért idegenkedik külső hőszigeteléssel ellátni új építésű házát, az is talál igen jó megoldást. Ebben az esetben választhat egy 44-es kerámia téglát, amihez duzzasztott perlittel kevert hőszigetelő habarcsot, és hőszigetelő vakolatot használva alig több, mint 0.3-as k - értékű falazatot kap. Nagyobb Tüzépeken, valamint az építészeti kiállításokon elhelyezett katalógusok segíthetnek az eligazodásban. Kevesebb szó esik a válaszfalakról, pedig ott is van mire figyelni. Régebben nem tartották fontosnak sem alapozásukat, sem szigetelésüket. Külön kis alapot kell kapniuk, vagy úgy megerősíteni az aljzatbetont vashálóval, hogy bárhová elhelyezhető legyen egy válaszfal ( ha esetleg átalakításra kerül sor).
A tégla válaszfalak vastagsága általában 10, vagy 12.5 cm. Ezeket a falazó elemeket is kötésben kell felrakni, és 2-3 soronként acélhuzalokat kell elhelyezni, melyeket a csatlakozó tartófalakba illetve válaszfalakba kerülő nyílászárókhoz kell rögzíteni. Jó, ha tudjuk, hogy gépészeti vezetékeket a fal keresztmetszetének maximum 1/3-ág szabad bevésni, kémény falába tilos.
Végezetül falazás, vakolás a habarcsokra előírt időjárási viszonyokat figyelembe véve +5 fok alatti hőmérsékleten nem végezhető biztonsággal. Amennyiben mégis néhány fokkal hidegebb időben kell dolgozni, akkor speciális adalék hozzáadásával elvégeztethetjük a hátra lévő munkát. A télre félbehagyott falazás tetejét vízzáró módon le kell zárni.Nem szabad sietni a vakolással, mert a falak kellő mértékű kiszáradásához nyáron min. 1 hónap, hűvös időben 2-3 hónap szükséges, amit ha nem várunk ki, a "bezárt" építési nedvesség évekig problémákat okozhat.
Dr. Bartháné Harsányi Nóra
