Fontosnak tartom ismételten hangsúlyozni: minden tér más és más. Mindegyiknek más az üzenete. A térértelmezést meg lehet tanulni, ám ebben az értelmezési folyamatban igen nagy szerepet kapnak az asszociatív képességek, a ráhangolódás, valamint az elmélyülés-relaxáció képessége.A másik, amit kiemelnék: a feng shui sokféle finom komponens ötvözésével alkotja meg az ideális teret, mely mindig tükrözi éppen aktuális életszakaszunkat és hangulatunkat, és sohase végleges a berendezése, apróbb-nagyobb változások mindig történnek benne.
Az alábbi elemzéseknél csupán helyiségeket veszünk sorra, hogy egy kis ízelítőt adjunk abból, hogy mi módon nyílik meg, és mit üzen a tér. Ha az elemzést saját lakásunkkal kezdjük, akkor próbáljuk meg egészként szemlélni, ne szabdaljuk darabokra! Az előmenetel, a sikeresség, a párkapcsolati vonatkozások, és általában az események nem csupán a lakás egy-egy kijelölt részén, territóriumán mutatkozik, hanem föllelhető mindenütt. Ne tévesszen meg tehát az, hogy most a helyiségeket külön elemezzük! Ezt csupán azért tesszük, hogy minél színesebb képet mutassunk arról, hogy miként is történik a térértelmezés a tradicionális feng shui segítségével.
Lakáselemzés - hogyan?
Amikor lakáselemzést végzünk, első sorban nem az elménkre hallgatunk. Nem mantrázzuk magunkban, hogy „sok fény, az yangos, szűk fal, túl yangos, sötét előtér, yines…”, stb. Ezeket a meghatározásokat már automatikusan tudjuk, szinte a vérünkben érezzük. A yang és a yin megtanulása nagyon egyszerűnek tűnik, de évekre lebontható napi gyakorlást jelent, mely folyamat sose zárul véglegesen le, hanem amíg csak nyitott rá valaki, tart az élet végéig. Amikor már azt hiszed, hogy mindent tudsz róla, újabb szintek nyílnak meg, és újabb összefüggések mutatkoznak meg. Szerintem.
Ezt azért hangsúlyozom, mert a könyvek azt sugallhatják, hogy a feng shui elemzésnél nincs egyszerűbb dolog a világon. És hogy minden kifejthető, megmagyarázható. Ám ez pontosan olyan, mint a harcművészet: ha egy mozdulatot akarunk elemezni, megtehetjük, ám sose jutunk a végére, mert a megértés nem intellektuális szinten zajlik. A kínai kultúra amúgy is a képiséget hordozza első sorban. Ezt a képekben való gondolkodást, és a képi üzenetek megfejtésének képességét érdemes kifejlesztenünk magunkban, ha a tér értő szemlélőivé szeretnénk válni. Hogy miként, erről a későbbiekben még szót ejtek. Most azonban:
Elemezzünk!
Nem tudok jobb szót találni, mint az „elemzés”-t, pedig inkább az összkép kikódolásáról van szó. Valahogy úgy nézzük ilyenkor a teret, mint egységet, mintha egy fotót látnánk. Semmiképpen sem az esztétikumra figyelünk első sorban, hanem arra, hogy milyen érzetünk, érzésünk, hangulatunk támad az adott helyiségben. Ha kellőképpen hagytuk, hogy átjárjon ez az atmoszféra, akkor kezdődhet annak megfogalmazása, amit érzékeltünk, és a személyekre, történésekre, sors-szakaszokra lefordítható értelmezés.
1. Bejárat
Mit jelképez a yangos bejárat?
Először is összegezzük a yangos bejárat ismérveit. Ezek:
- Ha szembe állunk a házzal, lakással, akkor a ház, lakás bal oldalán találjuk.
- Természetes fényben fürdik, este pedig jó kültéri világítás éri
- A ház, lakás frontális, nem pedig oldalsó részén található
- Hívogató elemek veszik körül (pl. dézsás növény, vagy félköríves lábtörlő, kerek
díszítőelem az ajtón, jól olvasható névtábla, stb.)
A yangos bejárat olyan, mint a magabiztos ember: szemben áll azzal, aki oda téved, és azt sugallja: gyere nyugodtan, nincs mitől tartanod, barátságos légkör van itt! Foglalj helyet, mesélj, egyél egy kis süteményt, és ha fogyózol, igyál teát, jaj, de jó is, hogy találkoztunk. A yangos bejárat szívélyes fogadtatást ígér, de ez az ígéret sok esetben pont a nagy yangosság miatt nem túl gyakran válik valóra. A házigazdának ugyanis annyira pörgős, eseménydús az élete, hogy nem marad ideje arra, hogy az olyannyira áhított találkozást, vendég fogadást megejtse, mivel többnyire házon kívül van. Gondoltuk volna? Hogy a yangos, dicséretre méltóan erőteljes bejárat is rejthet ilyen veszélyeket?
A yangos bejárat aktivitást, nagyfokú vitalitást és pezsgő életmódot jelképez. Ritka dolog, hogy visszafogott, remete alkatú ember ilyen lakásban lakjon. Hogy kinek kedvez mégis? A magányosoknak. Azoknak, akik párt keresnek, és belefáradtak. Nyilvánvaló, hogy a bejárati pozíción változtatni, az esetlegesen bal oldalon lévő bejáratot a jobb oldalra passzolni csak úgy ukmukfukk, nem lehet. De a többi eszközzel igen sokat javíthatunk, yangosíthatunk a yines típusú bejáraton is.
Mit jelképez a yines bejárat?
Jellemzői:
- Ha szemből állunk, akkor ez a bejárat a lakás, ház jobb oldalán található.
- Színe sötét, és nagyjából bele olvad a fal színébe (ami tompa szürke, vagy szürkésbézs)
- Nem éri elegendő fény, vagy azért, mert északi oldalon található, vagy, mert sok magas fa, vagy örökzöld árnyékolja
- Keresgélnünk kell, hogy megtaláljuk, nem egyértelmű az elhelyezkedése
- Nehézkesen nyílik, és csak némi toporgás után engednek be
- Nincs rajta se ajtódísz, se névtábla, körötte semmi attraktív díszítőelem
Aki ilyen, alapvetően yines bejáratú otthonba hív bennünket, sok esetben egyedül élő, elvált, vagy folyamatosan párkeresésben lévő alkat. Természetesen az is előfordul, hogy egy teljes, évtizedek óta boldog pár lakik ott, ám nem sok idő kell hozzá, hogy kiderüljön: a kalapot az asszony hordja, a férj pedig engedelmes, hű társ. (Csak próbálna meg nem az lenni!) A yines bejáratú otthon a visszafogott, magányos tevékenységeknek kedvez igazán. Támogatóan hat a meditációra, az önismeretet segítő mozgásformákra, a tanulásra. Ha mindezek területén az otthon tulajdonosa nem kíván fejlődni, inkább aktivitásra vágyik, és túlbuzog benne a tenni akarás, könnyen elő fordulhat, hogy idővel depresszív hajlam, megkeseredett, vagy méltatlankodó magatartás uralkodik el rajta.
Fontos megemlítenünk, hogy mind a yangos, mind a yines bejárat csupán oly mértékben fejt ki hatást, amennyire mi hagyjuk magunkat. Ha önállóak vagyunk, folyamatosan megkeressük és követjük életcélunkat – ami bizony időtől-időre változhat – akkor bármilyen is a bejáratunk, egyensúlyban lesz az életünk. A körülmények tehát nem felelősek, inkább tükrei a bennünk élő hajlamoknak, amiket aztán nekünk magunknak érdemes alakítanunk az egyensúly irányába.
Most pedig konrét pédákkal folytatjuk az elemzést.
Kiegyensúlyozott bejárat
Ez itt egy bézs színű ház mahagóni főbejárata. Ilyesmi felénk családi házakon látható. Ezen a bejáraton minden a helyén van: dézsás növény, kültéri fény, napsütés, postaláda, házszám és lábtörlő – a yang és yin szemszögéből egységet alkotnak. Nincs ebben semmi furfang, csak figyeljük meg, hogy a színek, meg a formák váltakozása – a sötét és világos, magas-alacsony, szögletes, ívelt – nagyjából egyenlő mértékben van jelen.
És ahogy az lenni szokott a klasszikus stílusú házaknál, ez a bejárat éppen középütt található. Ilyen esetben a yin és a yang oldal egyenlő szárnyat képez, a hangsúly megmarad középen, nem billen el sem a passzivitás, sem a túlzott aktivitás irányába. Akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak egy bejárat, ha a ház középső harmadába esik.
2. Mit jelképez az előtér?
Önmagában a tér nem befolyásol bennünket, hanem képet mutat rólunk. A személyiségünkkel és az éppen zajló történésekkel szinkronban plasztikusan változik. Az előtér a jövő, és a vele kapcsolatos esélyeink területe. A tágas előtér arra utal, hogy terveink megvalósítására széles lehetőségünk van, a terveink teret kapnak. És mikor kellőképpen tágas az előtér? Amikor egyszerre 3-4 ember kényelmesen (nem libasorban, és nem egymást fellökve) be tud jönni, és kabáttól-cipőtől megszabadulni. Nagy házak esetében is előfordul, hogy az előszoba szűkös, nincs semmi komfortérzetünk, görnyedezve kötögetjük benne a cipőnket. És közben hallgatjuk a házigazda örömmel vegyülő panaszait arról, hogy de jó is, hogy meglátogattuk, mert 5 hete senki nem járt ott. Ilyenkor is tükrözi a tér a valódi érzelmeket: nem annyira vendégváró lelkületű a házigazdánk.
A tágas, hideg előtér, melyben dideregve ledobjuk a csizmát, és fél lábbal már bent is vagyunk a melegben, ugyancsak a távolságtartást, érzelmi hűvösséget mutatja. A hideg a yin jelleg, vagyis a nő, asszony dominanciájára utal. Főként azon érdemes elgondolkodni, hogy a háziasszony vajon miért zárja ki az életéből ennyire erőteljesen a yang jelleget (fény, meleg, nap, szívélyesség, és a férfi) látogatókat, és vajon mi baja a másik nemmel. Talán bántották? Talán elvált szülők gyereke, és a papát igen ritkán látta? Vagy az apa éppenséggel zordon hangulatú volt, akivel se játszani, se beszélgetni nem lehetett?
A szűkös, sötét előtér kétfajta szélsőség keveredésére utal: az erőteljes, túlhajszolt- és a visszahúzódó, passzív időszakok váltakozására. Gyakori lehet ilyenkor a nincs semmire időm, alig bírom ezt az iramot, sohase pihenek – jellegű panasz. Előfordul, á, tényleg csak ritkán, hogy valaki nem is használja az előteret, mivel… a garázsból közlekedik. Biztos érvekkel áll elő, ha csöndesen megkérdezzük, miért. Mert onnét a logikus. Mert onnét hozom föl: az ételt, a szatyrokat, a bevásárlást, mert oda érkezem, mert onnét indulok, mert milyen hülyeség lenne körbe kerülni. Igen, biztosan hülyeség. Csak aztán ne panaszkodjon lélekszakadva, hogy depressziós, hogy nem látja, mi az élete értelme, hogy semmi haszna ennek a sok munkának, hogy alig találkozik valakivel, hogy fölös kilókkal küzd, hogy az evés az egyetlen örömforrás, stb., stb.
A túlontúl tágas előtér határozatlanságra utalhat. Arra, hogy sok tervünk közt csapongunk, de nem szabunk konkrét határt elképzeléseinknek, és ahelyett, hogy rá állnánk a megvalósításra, inkább hagyjuk, hogy az idő és a lehetőség elcsurogjon. A leggyakoribb, amivel az itthoni lakásokban találkozhatunk, hogy az előtér vajmi kevés helyet kap. Nemcsak funkcionális hiba lehet ez, hanem az analógiás nyelvezettel szólva: szűkös a lehetősége az egyéni kibontakozásnak.
Példák
Íme az egyik kedvenc előterem. Kedélyesnek, ritmussal teltnek érzem. Első sorban a sok ívelt forma, ami vonz, mert barátságos, hívogató – mondhatnám: yangos. A fényt az ajtó fölötti üveg engedi be, a növény szép időben kint is állhat, arról nem is beszélve, hogy bármilyen bejárat előtt EZ a fajta gömb-alakra nyírt cserjeféle (bukszus) az előnyös.
Ez az előtér inkább yangos jelleget, ennél fogva a meleget, szívélyességet hordozza. Gondoljunk csak bele: ha rég nem látott kedves ismerőssel találkozunk, szép, kerek mozdulatokkal viszonyulunk hozzá: átöleljük, bele karolunk. Ugyanígy fejezi ki az előtér is, hogy milyen módon viszonyulunk a vendégekhez.
Ha túlnyomórészt szögletes (yin) formák dominálnak, akkor inkább befogadó módon, passzívan viselkedünk. Ez az előtér aktív vendégfogadásra utal. Finom teát /kávét, ízletes, szívvel készített ételt, és tartalmas időtöltést ígér.
A soron következő előtér sokkal szűkösebb, mindössze egyetlen yang formát találunk benne: a lámpát. Színek terén a szűkösséget a fehér fiókos tároló bontja meg, ám ez túl erőteljes. Ez a tér azt üzeni, hogy a házban aktív, gyerekes család lakik.
Valószínűleg folyamatosan meghatározott célok felé haladnak, ha egy teljesült, azt kipipálják, és jöhet a következő! A szórakozás, a játék is egy cél, amit teljesítenek. Az előtér nem ígér kedélyes csevegést, inkább teljesítmény beszélgetést, eredmény kitűzéssel. Ebben az előtérben az értékeken van a hangsúly. Ha ide be tetszett jönni, tessék választékosnak lenni, az etikettet betartani, mert mi nem tűrjük, kérem, a szabálytalanságot. A teáját ne tessen túl cukrozni, de miért is iszik ön teát, a víz, az nem jó, kérem? Csapolt vizünk van. És ez a nevetgélő mama, hát nem, ne tessen rá figyelni, családunk bohókás tagja ő, itt csüng a nyakunkon, mint ez a csillárka, játékosan felülről ránk lenéz, de mi, mi nem tűrjük az efféle magatartást, mert mi tisztességesek vagyunk, pont.
Előtér és ajtók
Itthoni otthonaink előterei általában nem ilyenek, mint amit a képen végig gyönyörködtünk. Inkább szűkösek, keskenyek, sokajtósak. Alighogy belépünk, a bejárati ajtó neki csapódik a fürdő-, vagy konyha ajtajának, és rögtön valamelyik szobaajtóba torkollik. Pontosan úgy, ahogyan az életünk. Hogy a tér ezzel mit jelez, nem nehéz kitalálni: konfrontációt, ami valószínűleg megoldatlan problémákból és tisztázatlan viszonyokból eredhet. Mit tehetünk ilyenkor, hiszen az ajtókat mégse vághatjuk ki lomtalanításkor. Mondhatni semmit. Azaz: kifele semmit, befele pedig az önátalakításra helyezzük a hangsúlyt. Tudatos szintre emeljük a problémákat, és megpróbáljuk tudatosan megélni a megoldást.
3. Nappali
A bejárat és előtér után foglalkozzunk a nappalival. Itt is néhány példával illusztráljuk az értelmezést.
Az első képen egy szokatlan berendezésű helyiséget találunk. Miben más egy átlagos térnél? Első sorban a mélykék padló a zavarba ejtő, mely magában levegőssé, tágassá teszi a teret, ugyanakkor nem igazán ösztökél maradásra. Képzeljük csak el, hogy a padló a megszokott világos barna árnyalatú… mindjárt egészen más hatás jelenik meg a szemünk előtt. A mély színek yines hatást hordoznak, elmélyültségre utalhatnak, vagy jelezhetik, hogy a házban lakóknak tenni valójuk, dolguk van a yin jellegű témával: befogadás, csönd, nyugalom, pihenés, nőiség, szexualitás. Mi hiányzik ebből a térből?
A stabilitás, egység. Erős kontrasztokkal találkozunk, ami a nappalinál megszokott szelídséget száműzi.A szögletes formák, négyszögek dominálnak, és annak ellenére, hogy az ülőalkalmatosságok egymás felé fordulnak, valahogy nehéz ellazulni, mivel a fotelek hátrésze nem támaszkodik szilárd falhoz. Egyedül a kanapé uralkodik, jelezve, hogy ha ide betérünk, akkor bizony, adnunk kell: beszámolnunk magunkról, adni az időnkből, erőnkből, úgy, hogy mindeközben nem biztos, hogy megszületik a kapcsolódást jelentő kölcsönös párbeszéd. Végül vessük föl, mivel tudnánk kissé hívogatóvá, egyedivé tenni a teret: A mélykék (indigókék) egzotikumot hordoz magában, így a stíluson is érdemes kicsit csavarnunk, például a keleties irányba.
A kontrasztok helyett társíthatunk egy rokon színt, az ultramarint, amit használhatunk valamelyik falon, végül terrakotta, és arany kiegészítőkkel, valamint egzotikus, ívelt formákkal tűzdeljük meg a látványt (gyertyatartó, képkeret, tükör). A bejárati ajtótól pedig válasszuk le íves, könnyű, természetes anyagú, egzotikus szegélyű kelmével az összekötőket, így intimebbé és védettebbé válik a társalgó rész, ami azt eredményezi, hogy kapcsolatainkban is megjelenik az érzelmi telítettség.
Monokróm nappali
Az előbbivel ellentétben ez a nappali melegséget áraszt. Színei nyugalmasak, finomak. Formái pedig változatosan és egyenlő mértékben képviselik a yangos (ívelt formák, beáradó fény, világos színek, meleg hangulatú kép) és yines (négyszögletes formák, sötét színek-, mély tónusok) elemeket.
Ami az előbbi nappalival szemben alapvető különbség: a helyiség minden komponense egységet alkot, egymásba olvad. Mintha a természetben sétálnánk, egy ősz eleji délelőttön… Másik különbség a textúrák változatossága. Itt nemcsak kemény, szigorú anyagok jelennek meg, mint az előző kép fényes bőr-fa-taft felületei, hanem kényelmes, puha, finom, meleg kelmék. Jó itt lennünk, ellazulnunk. Ez a tér nem kiabál feng shui okosságok után, és egyértelműen a lakók harmonikus életszemléletét, hozza állását tükrözi.
Felülnézet
Ezt a képet azért szeretem, mert átfogja a nappali terét, és világosan látható, hogy a bútorok mennyire kifejezik a barátságos, nyílt atmoszférát, amivel itt valószínűleg fogadnának bennünket. A másik, amire fölhívom a figyelmet: az ülőalkalmatosságok közti kiegyensúlyozott távolság. Ha körbe ülünk, itt mindenki lát mindenkit, senki nincs túl közel a másikhoz. (Amikor két fotel, vagy karosszék, puff, vagy más ülőalkalmatosság teljesen egymáshoz tapad, akkor fölvetődik az a kérdés, hogy a lakók eléggé önállóak-e. Vajon mennyire függenek egymástól, képesek-e a rendelkezésükre álló időt egymagukban is - kreatívan! – eltölteni, használni.
Vajon önmagukra találtak-e, vagy a másik nélkül csupán fél-emberek? Fél-körök, melyek üresen tátongnak, ha a másik éppen nincs közelben? Valamikor azt mondta egy kedves tanítóm (Gál Zsuzsa), hogy pár akkor lesz két emberből, ha mindketten egészet, teljes kört képesek egymagukban alakítani.
Ám ha csak fél-kör az egyik, vagy mindkettő, abból leghamarabb függőség alakulhat ki, nem pedig pár kapcsolat, házasság, melyben ki-ki a saját helyén is megáll, és saját örömével, önállóan létre hozott gyümölcseivel gazdagítja a másikat is.) Végül a szoba magas, tágas voltára figyeljünk még: a nagy tér nagyon erős yines hatást hordoz, amit jelen esetben a sok világos szín, a mintás felületek, és az ívelt formák egyensúlyoznak ki, képviselvén a yangos hatást.
Kedves nappalim
Íme, a számomra kedves nappali. Eklektikus stílusú, ezért a nyers fehér, a homokszín és a semleges falfelület vonja egybe az egészet. Azt hiszem, a karosszék miatt szeretem olyan nagyon. A karosszék igazi klasszikus darab, és olyan egyértelműen stílusos, hogy mindjárt megszólal: NA, itt vagyok! Hé! Mi újság?
Francia hatást hordoz, ettől pedig azon párizsi otthonok hangulata sejlik föl, melyekben az egyedi és egyéni mutatkozik meg, a könnyedség, a báj, a nevetés, kuncogás, és játék, ettől pedig magam is önmagamra találok. A rokonszenv nem véletlen: itthon, nálunk is van két db. klasszikus antik karosszék, ami a modern környezet ellenére egyedi módon illeszkedik a térbe, és képviseli a régmúlt értékeket, ami nekem olyan nagyon szívügyem.
