„Szeretem a klasszikus letisztult dolgokat.”
Meglepő gondolat Judittól, hogy alapvetően angol típusú sorházakra hajaz, ahogyan anno ezeket az épületeket megépítették, de ahogy jól megnézzük a házat, igazat kell adjunk neki. Ez a kreatív hölgy eredeti elgondolások sorát vitte végig, amikor a férjével, Ákossal gyökerestől újjáépítették otthonukat.
Homlokzat: kihozni belőle a maximumot.
Judit: - Nagyon sokat kerestem a megfelelő burkolatot, ami egyrészt nem üt el zavaróan a többi ház színétől, másrészt egy kedves, vidéki kisváros hangulatát képes idecsempészni. Sokat kutattam, de nem találtam semmit, ami tetszett volna. Ákos fedezte fel az Otti Manufacturát. Rákerestem a weboldalukra, és… sorban mindegyikbe beleszerettem! Most már volt miből választani! Nagyon sokszor elmentem személyesen is a műhelyükbe, megnéztem a burkolatokat. Kaptam segítséget is a tervezéshez, és minden tudnivalóba beavattak, megmutatták, melyik kő hogyan mutat beépítve. A homlokzatra végül Pietra Kváder, Párkányfríz Antik, Tapolca lépcsőlap- és lépcsőfront került. Ezt találtam a legletisztultabbnak, amit városias környezetben ehhez a stílushoz a leginkább odaillőnek vélek.
Kitűnik a sorból - A „soha nem megy ki a divatból” stílus
– Megmondom őszintén, hogy a tervezést nagyon élvezem, ez nekem kikapcsolódás – nevet Judit.
Közfalakat vertünk ki, óriási nagy munka volt, az egész belső részt átalakítottuk. Az előszobában a Terrakotta Kastély virágos Otti kő otthonos hangulattal fogad. A belső részben nincsenek igazán nagy terek, ezért azt az elvet követtem, hogy mindenhol egy kicsit villanjon elő az Otti burkolat. Ahol monoton fehér a fal, ott a fehér színű, önmagában struktúrált Mozaik Mór kővel vittem bele egy kis játékosságot. A lépcsőfeljáratot ez a kőburkolat kíséri végig, majd fent a gyerekszoba „dühöngőjében” ismét a barátságos Terrakotta Kastély kövek védik a falat.
Szeretem az antik és a hagyományos dolgokat, de ehhez megfelelő nagyságú terek is kellenek, amit itt nem áll rendelkezésünkre. A szívemhez legközelebb a régi klasszikus, letisztult, nem túldíszített formák állnak. Ezért is szeretem az Otti köveket. Emellett a lakásban mészkőburkolat, vörösfenyő és más faburkolatokat használtunk, a konyhabútor is fából van… úgy mondanám, a „soha nem egy ki a divatból” stílusú anyagokat, burkolatokat kedveljük. A ház mögötti belső kert és terasz most csinosodik.
Itt teljesen az Otti köveké, kerti kutaké a főszerep. A munkálatok egy része jó időre vár. Nyárra egy igazi kis paradicsom kerekedik itt a család örömére.
Őszintén, nekem az is nagyon tetszett az Otti kövekben – összegzi Judit – hogy magyar találmány, egy magyar embernek a cége. Szívet melengető, hogy egy manufactúra, ahol kézzel készítik a köveket. Szimpatikus volt az egész cég, amikor többször ott jártam, Hoffer Ottóval is beszéltünk, segített a választásban, tanácsokat kaptunk. Zseniálisnak tartom, hogy visszanyúltak a régi mintákhoz, a régi motívumokhoz, ami olyan ismerős, közel van az emberhez.
Ezért van az, hogy olyan könnyen meg lehet szeretni...
Hoffer Ottó – belsőépítész: - Egy konszolidált, kedves, mosolygós hölgy lépett mellém a poros raklapok között: „Elnézést, ezt a burkolatot a Pietra Kvádernek hívják?” – ő volt Judit. Én válaszoltam további kérdéseire – ahogy illik -, bár úgy vettem észre, kívülről ismeri a termékeinket. Ragyogó arccal simogatta a bemutatófalakat, forgatta a színmintákat, de – szinte – semmilyen példa, részletes stílusmagyarázat nem érdekelte, mert pontosan tudta mit akar! A lendületes városi életformát élő Judit – aki mellékesen három borászatot vezet – budai lakásához keresett megoldásokat, és többszöri találkozásunk után is csak annyival adta vissza szerváimat, hogy „meglátjátok, mit lehet kihozni ezekből a kövekből!” Ez igen! – gondoltam. Vagány! Számomra Judit háza egy kerek egész, ahogy ő elképzelte. Olyan ez, mint amikor a gondviselés maga teszi helyére a dolgokat.
Bemutatóterem - BoltOtti
Cím: Székesfehérvár, Szárcsa u.38
Tel: +36-70-866-8288
kommunikacio@ottiburkolat.com
Kapcsolat
Tervező iroda: 06 70/683 7027
Írta: Sillye Ágnes - Fotók: Fruitline
Megjelent a Veranda Magazin 2017/3. számában
